Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Kárpáti Jenő dr.: A Medve-tó hőmérsékleti viszonyai

A Medve-tó hőmérsékleti viszonyai. Irta: Kárpáti Jenő dr.* A Medve-tó kétségkívül hazánk egyik legérdekesebb természeti kincse és nagyon örültem, hogy az idei nyár folyamán, a Székesfővá­rosi Segítőalap központi igazgatójának megtisztelő megbízása foly­tán, alkalmain nyílt a tó alaposabb tanulmányozására. A tónak elsősorban az a körülmény kölcsönöz érdekességet, hogy vizét a nap melegíti. Erre a tényre, melyet egyik hivatali elődöm, Kalecsinszky Sándor állapított meg, vizsgálataim folyamán számos fizi­kai és kémiai bizonyítékot találtam. 1. A tó vizének melegedése egyenes arányban áll az inszolációval. Minél melegebb a tavasz és a nyárelő, annál melegebb lesz a tó vize. Meleg forrásnak, nagyobbarányú szerves vagy szervetlen oxidációnak nyomát sem találtam és az a szabályszerűség, mellyel a tó vize a nap általi besugárzásra reagál, kizár minden más melegítő-tényezőt. 2. Az átlagosan 10—12 m mély tó felülről lefelé, tehát a napfény­től a sötétség felé melegszik. Ha a melegedést hőforrások idéznék elő, akkor a melegedés alulról vagy oldalról volna észlelhető. 3. A melegedés rendkívül egyenletes. Ez a körülmény arra mutat, hogy a melegedést egy, a tótól igen távol fekvő, igen erős hőforrás okozza. Ha a melegedést alulról, vagy oldalról betörő meleg víz okozná, úgy a tó valamely pontján lényegesen melegebb vizet kellene találnunk, mint a többi helyen. 4. A tó felszíne nyugalmi állapotban teljesen nyugodt. Ha meleg­vízforrás melegítené, úgy a tó egyik pontján hullámzást, általában: fel­színi mozgást, bugyborékolást, stb. kellene látnunk. Egy 48.000 m­felületű tavat 50° fölé melegíteni képes melegvízforrásnak oly forrónak és oly nagynak kellene lennie, hogy feltétlenül elárulná jelenlétét. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1942 október 28.-Í jubiláris 6zakülésén.

Next

/
Thumbnails
Contents