Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 251' kitöltésében is, mint amire Sümeghy J. már régen felhívta a figyelmet. A pannon-pontusú rétegek különböző mélységbeli szintjei mutatnak e tényre élesen rá. Hajdúszoboszlónál 150, Hortobágyon 410 s Szolnokon 800 m mélyen ütötte meg a fúró e szintet. Schmidt Elegius a szénhidrogének vándorlásáról írott értekezésében (Bány. Koh. Lapok 1934. 423.) kísérletet tesz az Alföld törészónáinak a megállapítására, még pedig a szénhidrogének előfordulásának a felismerésére. A kiadódó eredmény egy olyan szerkezeti térkép, amely megegyezik a produktív ártézi kutak elterjedésével is. Közel állunk tehát annak a feltevéséhez, hogy az ártézikutak tulajdonkép mesterséges feltárásai a törésvonalak mentén felszálló hőforrásoknak. Erre nagyszerű magyarázó példát nyújt V e n d 1 Aladár a budai hőforrások és a városligeti ártézikúton keresztül vont szelvénye. Ha tehát az összes eddigi fúrásaink adatát feiraknók egy térképlapra, akkor ott, a sikerült és nem sikerült fúrások jelzéseinek alapján, a következő későbbi fúrások tervezéséhez igen értékes útmutató irányelveket találnánk. S z á d e c z k y K. Elemér kísérli meg, hogy a különböző típusú ártézi víz közt valami rendszerezést csináljon. Alapul a GautierWeszelszky féle dehidrációs elméletet veszi, amely szerint a következő főtípusokat különbözteti meg: 1. Nagy mennyiségű (10—20 g/l!) száraz maradékkal, főként konyhasóval. (Hajdúszoboszlói II. fúrás, pestszenterzsébeti sósfürdö.) 2. Közepes mennyiségű (4—6 g/l!) szilárd maradékkal, de szintén még konyhasó tartalommal. (Tiszaberek, Karcag, Debrecen, stb.) 3. Kis mennyiségű szilárd maradékkal (2 g/l-nél kevesebb) nátriumhidrokarbonátos jelleggel. (Kaba, Mezőtúr, Püspökladány, Szentes, Szeged, stb.) A csoportok egyúttal az eredet kérdésére is fényt vetnek. Ugyanis az 1. csoport vizei mind tengeri, illetőleg félig sós üledékekből származnak. A 2.-at kizáróan a kaspibrakk lerakódások szolgáltatják. A 3. csoport vizei a szárazföldi-édesvízi eredetű rétegekből fakadnak. Tehát a víz összetétele és a bezáró réteg kora közt szoros összefüggés van! * Ügy a természetes, mint a fúrásokkal feltárt hőforrásoknak egy közös tulajdonságáról kel! még megemlékeznünk, a vizüket a mélységből a felszínre jelhajtó erőről. A vizek felemelkedése ugyan nagyon relatív természetű, mint azt legfényesebben épen a pozitív és negatív ártézikutak féleségei mutatják. Régente a kérdést egyszerűen intézték el, mint arról előbb megemlékezünk, az egész tüneményt megmagyarázottnak vélték a hidrosztatikai nyomásra való hivatkozással!! A sok