Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete
240 Dr. Bányai János kotó részei közt a gel, vagy pirit alakjában levő finoman eloszlott vasbiszulfid, továbbá a finom dolomit törmelék s még földpát, csillám is megtalálható. A beszivárgó agresszív talajvíz bontóhatására a vasbiszulfidból kénsav keletkezik, amely megtámadja az agyagban levő előbb említett ásványokat, főként a dolomitot, de még a szilikátokat is! A lejátszódó beomlási s cserebomlási folyamat a következőkép történik: Fe S 2 -f H, O + 7 O «= Fe S0 4 + H 2S0 4. A frissen keletkezett H 2S0 4 mindjárt megtámadja a dolomit szemcséket: CaMg(C0 3) 2 -f+ 2 H 2S0 4 =í Ca SO, + MgS0 4 +2 C0 2 + H 20. A CaS0 4 egyrésze hamar kiválik az oldatból és gipszkristályok alakjában, mint új jövevények telepednek be az agyag repedéseibe. A magát az ízével hamar eláruló MgS0 4, a többi kísérő sóval oldva marad a talajvízben s így az értékesítésre alkalmas keserüsósvizet szolgáltatja. A budai híres keserüvizek közül a Hunyadi János-forrás elemzése, a folyamat végeredményére általános típusul szolgálhat. Kationok: Anionok: K 0.0539 g Cl 0.6995 Na 7.3680 „ H 2C0 3 0.4054 Ca 0.4426 „ S0 4 26.4492 Mg 2.8435 „ Si 0 3 0.0071 Fe 0.0036 „ Szilárd maradék 38.3258 Az eredet kérdése egyúttal igen fontos gyakorlati kérdést is megold, ami a források hozamára és koncentrációjának állandóságára vonatkozik. A bomlási folyamat állandó, de a kezdő anyagok felhasználása következtében nem lehet örök s ezért a kutak szaporításával, aza<z új még bomlatlan vasbiszulfidos területek bevonásával kell előrelátóan a források hozamát s koncentrációját fenntartani! Az elemzési adatokból kitűnően, a szulfátoknak sókká való kombinálása többféle szulfátos ásványnak a jelenlétét tételezi fel. Ezek közt, az íz után is ítélve, a Mg S0 4 (keserűsó, epsomit) jöhet elsősorban figyelembe. Mellette az Na 2S0 4 (Glaubersó, mirabilit) jut fontosabb szerephez, néha annyira, hogy az kerül túlsúlyba s így az ilyet már nem is annyira keserűsósvíznek, mint glaubersósnak kellene neveznünk (ilyennek vehető a jászkarajenői „MIRA" forrás!). Az Erdélyi-Medence hasonlóan képződő szulfátos vizeinél meg éppen a glaubersó van igen sok esetben egyedül, míg a keserűsó hiányzik, amint azt Ferenczi István dr., a sóvirágzások elemzései*ek az alapján kimutatta. Több helyről említenek keserűvízforrásokat már a régi adatok is, de közelebbi újabb elemzések, sajnos, nem álla-
