Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 241' nak rendelkezésre (Tür, Mócs, Mezőkirályfalva, Székelykeresztur, Csávás stb.). Valószínűnek találjuk, hogy ott, ahol a vasbiszulfidos agyagosmárgák közelében (pontusi rétegekben!) meg van a már több helyen kimutatott 4 cm vastag dolomitos réteg, úgy az itt keletkező bomlások a valóságos keserűvíz keletkezésére vezetnek! A szulfátos vizek csoportjába tartozik a timsósvizeknek az igen ritka előfordulása is. Az előbbiekben kisebb mértékben majdnem mindenütt jelen vannak, de uralkodó típust ritkán képviselnek. Ilyennek tekinthetjük a Torjai Büdös-barlang, a mellette levő Timsós-barlang vízcsepegéseit és az alattuk levő (a Bálványosfürdő magasságában!) Timsósfürdő vizét. Az aluminiumszulfát keletkezése, hasonló módon, a beszivárgó talajvizek útján történik, azonban a szulfátképződésének szülőanyja nem a vasbiszulfidban van, hanem a kénhidrogén további oxidációja képezi a szabadkénsavat, amely kaolinosan bomlott biotitamfibol andezit aluminiumjával és káliumával képezi a tinisót. Ennek folytonosan koncentrálódó oldata kivirágzik a barlang falán s a Timsósfürdő szélén. A Büdösbarlang faláról lecsepegő ú. n. Szemvíz elemzése (1) még Ilosvay Lajos-tói származik (1885-ből. 1. Torjai Büdös-barlang leírása, 1895.) Összehasolításul közöljük a kivirágzott só alkatrészeit is (II.) I. % II. K 0.0348 g 1.62 10.55 Na 0.0880 „ 6.95 10.73 Mg 0.0297 „ 4.51 100 0.53 Ca 0.0902 „ 8.20 1.73 Ál 0-3634 „ 77.46 6.71 Fe 0.0963 „ 6.26 0.60 Cl 0.0099 „ 0.51 n?f

i H,SO

4 maradék 4.9570 „ 188.14 összesen: 5.6693 56.72 Si0

2 0.1434 „ P0

3 nyom. H

2S 1.12 kcm Si0

2 10.74 CO. 778.3 kcm 9g 5

y * 88.65% pluszban, mint szabad kénsav!!! * * * A külföldi irodalomban s azok után nálunk is, többször említenek gipszes vizeket. Ezen a címen egy külön csoportnak a felállítása se-