Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

A földtan szerepe a városok vízellátásában 165 felsöpannóniai agyagok közé települt homokokból fakadnak a várostól nyugatra emelkedő dombok lejtőin kilépő források. Vizsgálataim szerint a dombvidéken, a város szélein öt forrás fakad. És pedig a Remete kápolna völgyében a kápolna mellett kettő, azután a Bakta (Bartina) falból kilépő forrás, a nagybödői forrás a Munkácsi-út végén az új városi kórház fölött és a kisbödöi forrás. Haidekker János városi főmérnök által az 1933. év április 1-én végzett mérései szerint a Remete kápolna melletti forrás 4.12 perclitert, azaz napi 5.93 in

3-t, 2. ugyanitt az út martjából előcsordogáló forrás 11.02 perclitert, azaz napi 15.86 m

3-t, 3. a Bakta, vagy bartinai forrás 4.55 perclitert, napi 6.55 m

3-t, 4. a nagybödői forrás 7.56 perclitert, napi 10.88 m

3-t, . 5. a kisbödöi forrás pedig 4.55 perclitert, azaz napi 6.55 in

3 vizet szolgáltatott. Olyan kis vízmennyiségek ezek, hogy — tekintve elszórt, egymástól nagyobb távolságban való fellépésüket — egy közös vezetékbe való öszszefogásuk és vizüknek a Bartina-hegy keleti lejtőjén elhelyezett gyűjtőmedencébe közös, egy helyen elhelyezett szivattyú segélyével való felnyomatása pénzügyi okokból kivihetetlen. Technikailag megoldhatatlan az, hogy közvetlen bekapcsolást nyerjenek a nyomó vezetékbe, pénzügyileg pedig az, hogy mindegyik külön vezetéket és gyüjtőmedencét kapjon és úgy kapcsoltassék be a közös vezetékbe. E kis vízmennyiségekkel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ezek tavaszi mérési adatok, nagy őszi esőzések és erősebb hóolvadás után. Átlagos vízhozamuk tehát még a fönt említettnél is kisebb. Egyedül a Nagybödö forrás az, melynek vízhozamát galériás foglalással növelni és az alatta fekvő városi közkórház vízszükségletének ellátására fölhasználni lehetne. Ezáltal egyrészt tehermentesítve volna — legalább részben — a városi hálózat, másrészt légvédelmi szempontból is biztosítást jelentene a városi vízmű elpusztulása esetére! Ez alatt az igen kis mennyiségű vizet szolgáltató homokrétegeket tartalmazó agyag-rétegösszlet alatt a mélyfúrásokban egy nagyobb vastagságú, a földtani képződmények fölsorolásánál már említett homokos, kavicsos rétegcsoport következik. Ez a második, vagy — ha a talajvizét nem számítjuk — az első tulajdonképeni mélységbeli vízszint. Eddig ismert legnagyobb vastagsága 39 m a Strandfürdő kútjában, ahol azonban még jóval vastagabb lehet, mert a fúró még a gránitkavicsos rétegben állt meg, mivel Hörömpö fúrómester egyetlen eszközével, a