Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

166 Dr. Vigh Gyula szárnyas fúróval nem tudott rajta keresztül hatolni! összetétele igen változó és az egyes fúrások szelvénye sem egyezik egymással. Durvább kavicsrétegek váltakoznak finomszemű homokrétegekkel, amelyek különösen a II. számú vízvezetéki fúrásban vastagok s a helytelen szűrőmegválasztás és erőltetett szívás következtében a kút erős homokolását okozzák. A III. számú fúrás rétegei között még vékony, kemény szürke agyag közbetelepülést is találunk. Bár az egész homok-kavicsösszlet vizet tartalmaz, egyes rétegeinek vízszolgáltató képessége mégsem egyforma. A következő, második vízszintet a szarmata rétegcsoport agyagjai, márgái és mészkövei közé települt homokrétegek adják. Csak a legújabb, III. számú vízvezetéki fúrás tárja föl 272.30 m és 281.40 m között 9.10 m vastagságban s a két homokréteget egymástól egy 3.65 m vastag mészkőpad választja el. A harmadik vízszintet a torton rétegek között fekvő, részben homokkővel váltakozó homokok adják. Ezek is csak a III. számú fúrásban vannak 21.30 m vastagságban föltárva 319.70—341 m mélységben. A fekvőben a nagy vastagságú riolit és terresztrikus rétegek összlete következik, mely a gránitból álló alaphegységig nem tartalmaz több vizet vezető réteget. Szekszárd régebbi négy artézi kútja az első mélységbeli szintből nyeri vizét. Az artézi kutak egyre hanyatló vízhozama kényszerítette rá a város vezetőségét az újabb és újabb kutak létesítésére, végül új vízszint felkeresésére. Az első, I. számú kutat 1908-ban fúratta a város. A 92.16 m A. sz. f. térszínről indult 215.35 m mély kút vize 12 méterre szökött föl a térszín fölé s az 1908. IV. 8-i jegyzőkönyv adatai szerint a terepszint fölött 1.50 m-ben percenként 1466.40 liter, azaz napi 2,111 616 m

3 vizet szolgáltatott. A víz 21 C° hőmérsékletű és kénes szagú. A következő évben, 1909-ben az Államvasutak fúrattak a pályaudvaron 93.2 m A. sz. fölötti térszínen 234 m mély kutat. A Pécsi Üzletvezetőség adata szerint (D. 44.068/931. I. — a strandfürdő fúrási kérelmét közhírré tevő 20.625/931. sz. alispáni hirdetményre tett — felszólamlásában talált adat) ennek a kútnak a vize is még 10—12 méterre szökött föl a megfúráskor, vízhozama 1909-ben -f-1.7 m magasságban azonban már mindössze 700 percliter, napi 1008 m

s, +7.35 m-ben pedig 209.7 percliter, napi 302 m

3 volt. A víz hőfoka 28 C° volt. A két kút vízhozama az évek folyamán erősen megapadt, de hogy mily mértékben, lassan, vagy ugrásszerűen-e, arra nem állnak adatok rendelkezésünkre. 1914-ben Szontagh az első városi kutat alkalmasnak találja