Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban
164 Dr. Vigh Gyula ményem alapján eszközölt hidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatban fúrták az Alsó- és Felsőpáskum dűlőben az előbb már említett talajvíz kísérleti kutakat, számszerint hármat. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat D'O u v e n o u végezte. Szakvéleményének idevonatkozó adata szerint a II. számú csőkútból 2.73 m-es depresszió mellett 540 perclitert adott a réteg a homok megmozgatása nélkül, ami napi 777.6 m 3-nek felel meg. Rendes kiképzéssel azonban még többet is szolgáltatna. A talajvízszint vízadó képességére vonatkozó harmadik adat a mintegy 3 km-re északra fekvő Palánk pusztán fúrt 317 m mély kút, mely —3.15 m-es talajvízszint mellett 1.7 m-es depresszióval —4.85 m-böl 300 percliter, azaz napi 432 m 3 vizet szolgáltat. E réteg vízbőségére vonatkozó s rendelkezésünkre álló felsorolt kevés adat szerint nem volna akadálya annak, hogy a város vízellátását ebből fedezni lehessen. Első feltétele ennek azonban természetesen az. hogy a kutak a város megfelelő helyén, településtől távol és a megfelelő talajvízáramlás irányában legyenek telepíthetők. Ezzel szemben kedvezőtlen a víz vegyi összetétele. A MÁV. osztálymérnökség adatai szerint az I. számú kút vizének keménységi foka 57.1°, illetőleg 63.3 német keménységi fok, az 1936-ban fúrt I. számú próbakút vizének összkeménysége 63.84 német keménységi fok körül ingadozott. Bakteriológiailag sem volt teljesen és minden alkalommal kifogástalan, mert a II. számú próbakút vizében 1936. június 13-án coli bacillust mutatott ki a vizsgálat. A talajvíz áramlása — az 1936-ban fúrt próbakutak segélyével végzett mérés szerint — nyugat-keleti irányú, ennélfogva a város keleti részén nem is valószínű, hogy kellő tisztaságú vizet lehetne találni, annál kevésbbé, mert a II. számú ártézi kúttal egyidőben létesített szennyvízderítőt Becsey Antal e kúttól délre, de a talaj víztermelés tekintetében szóba jöhető területektől nyugatra telepítétte, tehát oda, ahonnan, amerről a talajvíz áramlik. Minthogy pedig ezt a derítőt már kezdettől fogva kicsire méretezte, a szennyvíz kellő megtisztulás nélkül hagyja el a derítőt és úgy szivárog be a talajba. Ez annál veszedelmesebb, mert felső szigetelő réteg nincs mindenütt, az elve'zető árok pedig még a meglévőt is átvágja, a víz ennélfogva eléggé szennyezett állapotban kerül a talajba, amit a kimutatott coli bacillus is igazol. Szekszárd város esetében tehát a vízellátásnál ezt a felső talajvizet nem lehet számításba venni. A második talajvízszint Szekszárd alatt a pannóniai rétegösszlet alján fordul elő. A közbül észlelt igen vékony homok és agyagos homokrétegek is tartalmaznak csekélyke vizet, de ez számba se jöhet. Hasonló, azonban a fúrásokban föltárt rétegeknél magasabban fekvő, fiatalabb