Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

A földtan szerepe a városok vízellátásában 161 tudomásunk s ezek közül csak a Palánk pusztairól tudjuk — itt is fúrómester által meghatározott rétegsor alapján —, hogy pannóniai rétegekben állt meg a fúró, a többiekről pedig csak annyit, hogy nem értek a kristályos alaphegységig. Egyedül a Tolna községben fúrt kútról tudjuk i d. Lóczy La^os hivatalos ügyiratban adott jelentése nyomán, hogy 426 m-ben valamilyen mezozoós rétegben álltak meg. A kutak rétegszelvényeit vizsgálva azonnal megállapítható, hogy Szekszárd alatt három, illetve négy vízszint különböztethető meg. Az első a pleisztocén rétegek alján elhelyezkedő talajvíz szintje, amely a város alatt és attól keletre is még 11—38 m mélyen fekszik a felszín alatt. Ebből nyerik vizüket többek között a MÁV. I—II. számú régi kútja, a Gőzfürdő és a vágóhíd fúrt kútjai. E kutak szelvényeiben e víztartó réteg korántsem egységes, mert lencsés közbetelepülésű iszaprétegek azt több szintre tagolják. Különösen jól észlelhető volt ez az 1936. év folyamán a város keleti részén fekvő Alsópáskum dűlőben leHidrológiai viszonyok. ii 2. ábra. Szekszárd környé ke mélyfúrásainak vázlato helyszínrajza. (•.•317 í fúrások helye és legna gyobb mélysége. • I—VII Bátaszék fúrásai az Inté zet kataszterének sorszá maival.