Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

162 Dr. Vigh Gyula mélyített 2. számú próbakútban, amelyben a talajvíz — D'Ouvenou h. vezérigazgató úrnak a város részére adott szakvéleményében foglalt adatai szerint — még nyomás alatt is állott.

1 Ebben a fúrásban a fedő iszapréteg átfúrása után a víz 2 hét alatt 1.31 m-rel magasabbra emelkedett s —2.63 m-ben állott meg. Hasonlóképen nyomás alatt állt a MÁV. I. számú kútjának vize is a fedő homokkőréteg alatt. Ennek átütésekor 1897-ben a víz —3.5 m-ig emelkedett föl. A talajvíz mennyiségét és minőségét illetőleg csak néhány adat áll rendelkezésünkre. 3. ábra. A szekszárdi fúrások helyszínrajza. — Jelmagyarázat: I—111. A városi vízvezeték ártézi kútjai. 4. A Közvágóhíd talajvíz kútja. 5. A MÁV. állomás ártézi kútja. 6. A Strandfürdő ártézi! kútja. 7. Ásott kút a régi vízmütelepen. 8. Ásott kút a Srandfiirdőn. 9. 1936-ban mélyített próbakutak. 10. Az állomás két ásott kútja. 11. A kutak egymástól való távolsága m-ben. -— (A városi mérnöki hivatal adatai alapján.) A MÁV. 1. számú kútja 1897-ben —3.5 m vízszint mellett több napi szivattyúzás után óránként 3 m

3-t, azaz napi 72 m

8-t adott. Napi 180 m

3 víz kivétele mellett a vízszín —3.5 m-ről —5.6 m-re, illetőleg —5.33 m-re süllyedve ezen a szinten állandósult. A MÁV. szerint a 350 m távolságban lévő Frank-féle gőzfürdő és a vágóhíd cca 220 m-re fekvő ugyanezen rétegből táplálkozó kútjának üzembehelyezése után vizét csaknem teljesen elveszítette. (—6.55 m-re esett le, majd a MÁV. 45.112/1905. sz. jelentése szerint 1905-ben a kút már alig adott vizet.) A III. számú vízvezetéki ártézi kút megfúrását megelőző s szakvéle1 őszinte köszönetemet fejezem ki e helyen d'Ouvenou ti. vezérigazgató úrnak szívességéért, hogy a fúrás szelvényének közlését készséggel megengedni szíves volt.