Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban
A földtan szerepe a városok vízellátásában 155 vájjon megvan-e egyáltalában egy területen a lehetősége annak, hogy ott ártézi vizet nyerhessünk? Még a területen netán előforduló transzgreszsziók és regressziók ismerete sem közömbös, mert ezek által iktatódhatnak az egyébként agyagos, vagy általában vízszegény rétegsorba homokos, kavicsos, tehát vizet különböző mértékben raktározó és szállító képződmények. Sajnos, az ártézi kutak fúrása esetében még ma is úgy vagyunk, hogy a rendeleteknek — talán 90%-ig — eleget téve beérkezik a Földtani Intézetbe egy rövidke hír, hogy X. Y. itt, vagy ott próbafúrásra kér engedélyt, amit természetesen helyszíni vizsgálat nélkül meg is kell adni, mert a kiszállásra nincs anyagi fedezet és még jó, ha a fúrási minták elrakásához szükséges mintazacskók kérésével kapcsolatban bejelentik a fúrás megkezdését. Sok esetben csak a végleges engedélyezési kérvény beérkezéséből szerez az Intézet tudomást arról, hogy a fúrás valóban el is készült. Fúrási mintákról ekkor már szó sincsen, az engedélyes áthárítja a felelősséget és kötelezettséget a fúróvállalkozóra, ez viszont az engedélyesre, vagy az elöljáróságra és a sok bába között elvész a — fúrásminta! Ilyen esetekben még azt is csak a fúrómester és a jó Isten tudja, hogy a víz melyik és hány rétegből jön, melyiknek mennyi a vízadó-képessége, nyomása stb. . . . Szóval, elvész minden otlyan adat, amely annyira szükséges volna ahhoz, hogy az illető terület mélységi vizeiről képet alkothassunk magunknak és fölhasználhassuk egy később fölmerülő vízszerzés kérdésének elbírálásánál. Ha aztán megtörténik az a kellemetlen eset, hogy minden számítás ellenére sem talál vizet a fúró, akkor jöjjön gyorsan a geológus vizet adni, akárcsak régen magyar parasztjainknál az utolsó percben az orvos, hogy visszarángassa a haldoklót az e világi létbe! Már ifjabb Lóczy Lajos is rámutatott az Ivóvízellátási Nagygyűlésen tartott előadásában arra, hogy „Az ősföldrajzi és hidrogeológiai alapon folyó vízkutatás a mélyfúrásokkal járó kockázatot legalább 60-70%-al csökkenti s így a megtakarítás egy-egy mélyebb fúrásnál tekintélyes összegre rúghat. Gyakori eset, hogy a földtani rétegsor figyelmen kívül hagyásával a fúrást túlmélyesztik s ezzel indokolatlan költséget okoznak." „Tehát a földtani vizsgálat elhagyásával saját érdeke ellen vét az ártézi kutat fúró egyén, vagy közület!" A mélybeli rétegek hidrogeológiai viszonyainak ismeretében megállapítható volna előre — legalább is nagy valószínűséggel — az újabb fúrásoknak a meglévőkre gyakorlandó hatása. Az ilyen — az új fúrásokat megelőző — helyszíni vizsgálatok, különösen pedig mérésekkel kapcsolatos hidrogeológiai tanulmányok segélyével, — melyek föltétlenül a geológus feladatát alkotják — nemcsak a szomszédos kutak egymásra hatásának mértéke és leszívási görbéje volna megállapítható, hanem a kutak he-