Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Horusitzky Ferenc dr.:A víz a föld belsejében

140 Dr. Horusitzky Ferenc tehát melyek vizének eredete könnyen értelmezhető, de tnéginkább az olyan hévforrások esetében, melyeknél a víz eredete is bizonytalan (gondoljunk a két hajdúszoboszlói fúrás összesen percenkint 2850 l-es vízhozamára) más víz és hőforrás után is kutassunk. A bővizű hévforrások állandóan óriási hőmennyiséget szállítanak a mélységből a felszínre. Ha ez tisztán geothermikus hő volna, ezt a hőt a források vizének környezetéből kellene elvonni. Az elvcint hőt viszont a föld belsejéből hővezetés útján történő hőáramlással kiegyenlítettnek kell gondolnunk, mert különben a mélységben a forrásvíz tároló környezete lehűlne és a hőforrások hőmérséklete is rohamosan alászállna. Ilyesmire pedig nincsen példánk. A föld belsejéből állandóan felfelé szálló természetes hőáramlás Schokolitsch szerint mindössze 0.00001714 kalória másodpercenkint és négyzetméterenkint. Ezek alapján Kampe számítása szerint minden másodpercliter víznek az évi középhömérsékleten felüli minden celsius fokához 58300 m

2-es területen felfelé haladó természetes hőáramlásnak egészére szüksége volna, még akkor is, ha a forrásjáratokban való lehűlést nem vesszük tekintetbe, hanem feltételezzük, hogy a fenti terület egész hőáramlása a therma felmelegítésére használódott fel. Kiszámítottam a fenti alapon, hogy mekkora válna az a terület, melynek hőáramával normális geotermikus grádiens esetében a hajdúszoboszlói I. és II. sz. fúrások 1600 l/min. 73 fokos vizét és a 1250 l/min. 78 fokos vizét táplálni kellene, ha az évi középhőmérsékletet 12 C

cnak vesszük. Ez a terület nem kevesebb mint 630.000 km

2, melynek teljes geotermikus hőutánpótlását fel kellene a forrásnak használni, ha magas hőfokának más forrása nem volna. Mivel az Alföld területe kereken csak 90.000 km

2, az Alföld területének több mint hétszerese is kevés volna a két hajdúszoboszlói fúrás által szállított hőmennyiség pótlására. Nemcsak a vízbőség származtatása a kérdéses tehát az Alföldön,-hanem a hőbőség származtatása is, ami a fentieken felül abban is jelentkezik, hogy Alföldünk geotermikus grádiense a normálisnál jóval alacsonyabb: éppen a hajdúszoboszlói fúrásban észleltek szerint dr. Schmidt E 1 i g i u s z adatai alapján 14 m és 18 m között ingadozik, dr. Sümeghy József szerint viszont az átlagos grádiens 18 m. Az ilyen természetű hő és vízmennyiség kérdéseknek, bizonyos források vízhozama és a csapadékviszonyok közötti függetlenségnek a szomszédos kőzetekből nem származtatható kémiai alkatrészeknek és gázoknak a következtében született meg Suess Ede elmélete a juvenilis vizekről, mely szerint a hévforrásokat a kihűlő magmából felszabaduló úgynevezett juvenilis víz táplálja. Ennek az elméletnek tarthatatlanságára nálunk Weszelszky mutatott e Szakosztály előtt rá, kimutatva, hogyha 1500 C°-os magmából eredő víz a pestkörnyéki törésvonalakon törne fel és hűlne le átlagosan 40 fokra, úgy a feltörő egész víz-