Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

102 Salami n Pál 2. Kis intenzitású, de hosszú ideig tartó nagymennyiségű vizet adó esőkből. Ok a talaj rossz vízgazdálkodása. 3. Hirtelen nagymennyiségű hó olvadásából. Ok a talaj mély átíagyása, vagy rossz vízgazdálkodása. A felületi jellegű vizek (H

2) csak akkor okoznak nagyobb kárt, ha a vízgyűjtő területnek szabályozatlan részei vannak, mert csak akkor keletkezhetnek. A felületi jellegű belvíz (B

f) hasonlóan a csapadék jellegühöz (Bcs) a dT tag káros részeinek növelésével éri el a vízgazdálkodási egyenlet egyensúlyát. A föld alatti jellegű belvíz (B

t) a talajvíz származásának megfelelően más

7 és más módon és mennyiségben lép fel: C

x + H, •= E + dT. Elsősorban a dT ,

ués másodsorban a dT

3 halmozódását idézi elő. A földalatti belvíz főcsoportjai: 1. Talajvíz (földalatti) jellegűek (HJ: *1. Magas helyeken leesett csapadékból lesüllyedő és a talajfelszínhez közeljövő vagy feltörő víz. Ezek a vizek át nem eresztő talajrétegeken haladnak lefelé. 2. Magasan fekvő talajvizek lesüllyedése és nagyobb területen való feltörése révén jelentkező vizek. 3. Egyes pontokon feltörö a 3.-hoz hasonló jellegű vizek. II. Nyilt jellegűek (nyilt vízfolyásokból, H

x): *1. Árvizek nyomása alatt talajnedvességet okozó vagy feltörő vizek. 2. Védtöltésen keresztül szivárgó vizek. 3. Levezetés nélküli öntöző vizek. 4. Levezetés nélküli ivó-és használati vizek. Karsztos jellegű belvizek (B k) fellépésénél a vízgazdálkodási egyenlet: Q + //

4 = £ + dT Az elfolyó vízmennyiségek általában kicsinyek és a tározott víz káros részei igen nagyok. Jellemzője a karsztos jellegű belvizeknek, hogy az egész évre kiszámított vízgazdálkodási egyenlet H

4 tagja nem csökken viszonylagosan a tavaszi értékéhez képest, azaz a hozzáfolyást egész nyáron át táplálja a belvízzel sújtott területet. A 9. ábrán összefoglalva vázoljuk (az eddigi jelölésekkel) a belvizek származását: * Zunker nyomán.