Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

I anulrnány a hazai belvízrendezésről 103 1. Csapadékjellegü belvizek (B 2. Felületi jellegű belvizek (Bf). 3. Földalatti jellegű belvizek (B

t). 4. Karsztos jellegű belvizek. A belvíz az elmondottak szerint káros tározódás, oka vagy a rossz talajadottság vagy a vízgazdálkodási egyenlet valamely baloldali tagjának szélsőségesen nagy vagy az elfolyási tagok valamelyikének szélsőségesen kis értéke, lényegében a helytelen általános vízgazdálkodás. 2. A belvízrendezés alapelve. A belvízkárok kiküszöbölésének legegyszerűbb módja a károsan tározott vizek minél gyorsabban való elvezetése vagy a káros tározódás megakadályozása. Ez volt a kiindulás az első belvízrendezési munkáknál és sok helyen ma is ez az alap. A régebbi egy-két, esetleg többhónapos vízelborítást két-három hétre igyekeztek csökkenteni. Ez hol sikerült, hol nem. A víz elvezetésénél a vízgazdálkodási egyenlet E tagját annyira növeljük (és H tagját csökkentjük), hogy dT tározott víz káros része O-val legyen egyenlő. Ez a vízrendezés, melyet levezető belvízrendezésnek nevezhetünk, levezet olyan vizeket is, amelyek a talaj tulajdonságainál fogva még tározhatók és a termelésnél felhasználhatók lennének. A gyors vízelvezetés nem felel meg a modern kutatások szerint a talaj természetes vízgazdálkodásának s így új megoldást kell keresnünk. Ez az új rendszer, amely követi a talaj természetes vízgazdálkodásának útmutatásait: a tározó vagy tökéletes belvízrendezés, meiy felfog, tároz és elvezet: (10. ábra). 1. A csapadékvizet (CJ használja fel elsősorban a hasznos tározó terek kitöltésére, mert ez a legegyenletesebben eloszlott víz, amely a jó vízgazdálkodású talajokon gyakorlatilag soha sem okozhat közvetlen belvízkárokat. Tehát tároz. A csapadékvíznek csak azon részét vezeti el, amely a rossz vízgazdálkodású talajokon a fentiekben rögzített károkat okozhatják. 2. A hozzáfolyó vizek közül a kártokozókat felfogja és elvezeti, mielőtt a területen kárt okozhatnának. A hozzáfolyó vizek közül tározásra felhasznál annyit, amennyit a tavak, stb. tározó tere és a talajvíz süllyedése megenged. Tározásra felhasználhatja mind a nyílt, mind a földalatti jellegű érkező vizeket. A tökéletes belvízrendezés tehát kihasználja a rendelkezésre álló teljes hasznos tározó teret és 0-ra csökkenti a káros tározó teret, azaz ja. talaj természetes vízgazdálkodását követi. A tökéletesen végrehajtott belvízrendezés legjobban az egy évre