Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Moll Károly dr.: A hévízfürdői tó hőmérsékleti viszonyairól

6 Moll Károly dr. három ponton höméröztettem: a nyugati part mellett, a forrás tájékán és a keleti part felé eső fedett fürdőben. E mérések között számottevő különbség alig mutatkozott. A tóparti és a forrástáji hőmérsék között legtöbbször 0.5—1 foknyi, olykor 1.5 foknyi, egész ritkán 2 fok C hömérsékkülönbség volt. A febr. 15-iki —17.3 foknyi hidegben is csak egy fok C különbség mutatkozott a forrástáji és a partszéli víz hőmérsékletében. Ennek a kis hőmérsékletbeli különbségnek megint csak a forrásból kilökődött nagy tömegű víz és annak a sajátságos, tökéletes keveredéssel járó mozgása, örvénylése a magyarázata. A levegő hőmérséklete a forrás nagy víztömege mellett a második fő hőbefolyásoló körülménye a tónak, ahogy azt az ábrán feltüntetett görbe is mutatja. A levegő és a víz hőmérsékletének a görbéje egymással mindig párhuzamosan halad, de természetesen a víz görbéje sokkal kisebb kitéréseket jelez, mint a levegőé. Az egész észlelési idő alatt 45.3 fok C volt az a legnagyobb levegő hőmérsékleti különbség, amit megfigyeltünk. (A legnagyobb hideg —17.3, a legnagyobb meleg 28 fok C.) A víz hőmérsékletének a legalsó és legfelső határa közti különbség ugyanekkor csak 12 fok C-t tett ki (24 és 36 fok C), vagyis a levegöhőmérsék ingadozásának majdnem csak a negyedrészét. A víz és i levegő közötti legnagyobb hőmérsék különbség 41.3 fok volt, a legkisebb pedig 8 fok. A víz hőmérsékletének a mozgása a levegőéhez viszonyítva igen érdekes, amennyiben az látszik az észlelésekből, hogy hideg időben 0 fok alatti levegő hőmérséklet mellett általában a víz a levegő hőmérsék mozgásainak az egynegyed részét veszi át. Magasabb hőmérsék mellett a harmadrészét, 20 fokon felül pedig már a 60—70%-át is. Vagyis minél kisebb a levegő hőmérsék, a víz annál kevésbbé vesz részt a hőingadozásokban. Viszont minden levegő hőfoknak megvan a maga szokásos vízhőmérséklete. így pl. a — 10 fok hőmérséknek a 26—27 fok C vízhőmérsék, a 0 fok körüli levegő hőmérsékletnek a -f- 28—29 fok C vízhőfok, a + 10 fok C levegőnek a -f- 31 fok hőmérséklet, a + 20 fok C levegőnek a -j- 32 fok C víz-, a + 25 fok C levegőnek pedig a -rf- 35 fok C vízhőmérséklet felel meg. Ha ezt a viszonyt grafikonban ábrázoljuk, akkor két közel egyenes vonalból álló, erősen konvergáló görbét kapunk, melynek a víz melegét jelző görbéje enyhén, a levegőét jelző meredeken emelkedik. E görbéből általánosságban azt a következtetést Vonhatjuk le, hogy minden 10 fok C levegőhőmérséklet különbségnek kb. 2 fok C vízhőfok különbözet felel meg. Csak a 20 fok C feletti levegőhőmérsék mellett látszik úgy, mintha itt a 10:2 arány megváltoznék, amennyiben a víz a megfigyelt 28 fok C levegőhőmérséklet emelkedés mellett már 3 fok C-t emelkedett. 28 fok C-nál magasabb levegőhőmérséklet észlelésünk folyamán nem volt, így tovább nem figyelhettem a viszonyt a levegő és a víz hőmérséklete között. Ha azonban tekintetbe