Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról
22 Szádeczky-K'ardoss Elemér dr. hegységről, mint elkarsztosodott dolomitfelületről természetesen valóban csak kevés felszíni vízfolyás jut a Balatonba. Azonban még a Keszthelyihegység fődolomit alzatához tartozó karsztforrások táplálják, mint arra már ráutaltunk, mindazokat a lefolyásokat, amelyek a Tapolca-patak és a Hévíz-patakok közt találhatók, beleértve a nevezett két patak vizének túlnyomó részét is. Cholnoky (1) mérési adatait ily módon összegezve, a Keszthelyi-hegységből a Balatonba folyó vizek mennyisége a Balatonba folyó összes víz mintegy 20%-ának, sőt száraz időjárás, ill. alacsony vízállások idején csaknem egyharmadának adódik. A Keszthelyihegység karsztvizeinek vízhozama tehát sokkal egyenletesebb a közönséges folyóvizekénél. A Zala, amely egymaga a balatoni hozzáfolyásoknak kb. egyharmadát, sőt a csapadékszegény időben majdnem a felét szolgáltatja Cholnoky mérései szerint, szintén nem nagyon szélsőséges vízjárású. Arra mutat ez, hogy a Zalát is részben még karsztvizek táplálhatják (1. alább). Viszont igen szélsőségesek a somogyi hozzáfolyások. Ezeket a viszonyokat a következő táblázat szemlélteti: 1894 a lit.'. 1894 nov. 1895 ápr. 1895 aug. 189(3 ápr A Balatonba folyó összes hozzáfolyás 6428.3 9645.5 37615.3 8784.0 11006.0 A Keszthelyi-hegység környékének vizei 1992 31.2"/o 2189.1 22.7°/o 7012 9 18-7"/o 2500 28.6''/o 2291.5 20.80/0 A Balatonvidék összes vizei 2940.8 45.7°/o 3304.1 34.3"/o 11534-8 30-7", o — 3791.0 34.40/0 A Zala 31000 48.3 u/o 4109.6 42.fi<Vo 10666.0 28.30/0 45.9'Vo 2928.0 26.6'Vo A somogyi partok vizei 387.5 6.0 >/o 2231.8 23.1«/o 15405.5 41.0'/« — 4287.0 39.00/0 Már a Keszthelyi-hegységre vonatkozó adatokból is látható hogy a Balaton táplálásában a triászvizek jelentékeny részt vesznek. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a Balatonfelvidék összes folyóvizeinek túlnyomó része is a Balatonba ömlő karsztvíz (lásd pl. az Egervíz-patak összetételét, 11. táblázat), továbbá azt, hogy a triász alaphegységből távolabb fekvő másodlagos karsztforrások többek közt éppen a Balaton legnagyobb hozzáfolyásának, a Zalának vízellátásában is szerepet játszanak, úgy azt kell állítanunk, hogy maga a Balaton is jelentékeny részben a triászvíz felhalmozódása (bővebben lásd 23). Végül kiemelhetjük, hogy amint pl. a Budai-hegységben és a Gerecsében a karsztvíztükörnek a geológiai idők folyamán fokozatos sűlyedése volt kimutatható (19), éppúgy a Keszthelyi-hegységben is több