Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról

18 Szádeczky-K'ardoss Elemér dr. fődolomitból származik: ezek tehát közvetett karsztforrások és másodlagos karsztforrásoknak nevezhetők. Maga a gyenesdiási Szentjános forrás pl. ebbe az alcsoportba tartozik, mint az 1. ábra* mutatja. Itt is lápképződés áll kapcsolatban a bőséges karsztvíz-kifolyással. II. táblázat. fí Keszthelyi-hegység és kornyékének vizelemzései. Vhsseranali/sen da KesilhelyerCebirges. Irodalom /es ekmzó/ Uerabr/urtd fbalyhkt'l 1« aí {fi J * S íj if K Nt Ca »I h II U so. H(0

3 3.0, Triasú víz-eredeti források és patakok a Keszthelyi het, jus. v/dekén Durch /nadtsche Hárslvasstr genährte Quellen. Hsr.i 1 tó, He,had Hem Utsitlalq 4908 [Heller] 447 IM« 0S34 00544, 0070t 00344 00045 0«62 00757 00330 Hfrtuto. rítilbad H&iz. '/Merit «7 06« 00547 007» 003<S 00040 0«63 00757 00325 Hérrn 16, Htilbad Hertz '/MmU/ • £5/7 00003 00742 00360 00020 00007 00426 00629 0220' 00336 Hénzifó. Heilbad Hertz, • /Hajdú. Saty/ 13« 011 00022 ooeu 00394 •fJW 00206 00607 00304 Ba/afongyörtAi patak - Bach. Csegezy V032 *B ow 00S7S 0067' 00021 00442 904S6 f23Í 00029 Ltseoc* paielr • Bach. • <20 0360 00726 0036' 0002' 00406 00200 0<92 00026 Tapolcai barlang fa fa /Hóhlenlei'th/ 4244 04SO 04045 005t' 00020024t 004*5 020f oco<t Eqtrvu -perfak • Bach. • 423 0X0 ooeu 0034 000200477 0202 00449 fí középhegység északi részeinek néhánu inászvize összehasonlításul ve^uch e,** tnad.uhtkanhtt^ m Hiheiget»^ Gant bányatelep. Bergwerk Gedeon -4934 <53 0<5 40 0*07 0005' 00334 00032 00*24 00031 TaMwa/os fófomis, Haupiquelk HorustlzkyZ9Z3/D>an Mi 33 20 o*u 00010 00084 00173 0047t 00004 00000! 00077 00392 0232 00403 00002 Dunoatnói LtUa forrós, Queik Smszf 1929 MO 235 one ooott 00243 0009 004*3 004)5 00*92 o*sn 00493 ísz/ergom Sil Jstván farraS, Que He Emamger rat/fba^ *<0 <33 & 0734 own ooorr 00964 00423 00012 0002t 00243 00744 04373 00326 h tVXK Hn 00004 Békásmegyer Pimküsdforns, fre/k Emszt *93£ *M IV U3 0153 00043 00467 04404 00424 00002 00445 00669 04075 00447 Sr own Bodap**! romai furdo, Römerbad Emszf /:936 1!» tmt 000« 00442 04040 00424 O0OT5 ootu 04737 0042* Kevert triászvizek és gyébb vizek a Keszthelyi hegység vidékén. GtmuMt aw*«^ und andere tásser ,m kis4thtlyer6etMye Keszthely, HtdtgtoX-pf»nisa. QutHe Csegay «a out 0434' 00156 0002' oooae 00Í35 0255 00035 Cyenesdids, Sil Janas forrás, Quellt H1 00OB 41 0920 0442' omt <v* 0005 00294 02490247 00034 Balaton lónz. Ttuhvasur. Bertny Jtoway 4998 <os 0155 00447 70455 00225 00435 00042 00002 00065 00324 02193 00249 Pa/aton - • Tihanyi rév <05 0117 OOOti 00455 00270 00464 00040 00045 00404 00614 02163 00443 Baloicr <00 osoo mm 00226 00272 00*9* 00009 00044, 00443 00663 02977 00445 BaJafon - - SíyW-ZáWM • <05 » 00072 00227 00210 00457 00009 000« 00446 00649 028S7 OOÜ, ftikkü, Thtodoro fi>rra*. Qvvllt. ímsz! 4921-4926 {HS 0/13 422 4960 00124 00Í52 03065 00645 00009 0001 00409 OOUO <3ia 00409 ÓtuémM Mkch/p/ CaO te! U n / • Itrfrnhnk IAA US m CO, «/ HfO, / A mesterséges kutak is nagyobbrészt ilyen másodlagos karsztvizet szolgáltatnak Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök vidékén. Az ilyen kutakat nagy vízbőség jellemzi, ami nem lenne lehetséges, ha a vízgyűjtő területük arra a keskeny murvasávra korlátozódna, ami e kutak felett a hegység lábáig terül el. Ily kutakra példaként a következőket soroljuk fel: Alsógyenes állomástól ÉNy, 0.1 km felszín: 110 m t. sz. f., 3.0 m sárga pontusi agyag, 0.3 m lemezes homokkő, 8.0 m kékes finom-homokos pontusi agyag, víz: 97 m. t. sz. f. Vonyarc állomástól É 0.3 km felszín: 120 m t. sz. f. 3 m dolomitmurva, 3 m homokos sárga murva, 2 m murva, víz: 112 m t. sz. f. 1. a Hidr. Közi. XXI. 7—12. német részben