Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról

16 Szádeczky-K'ardoss Elemér dr. niasztó vízszegénységet és a másutt jelentkező roppant vízbőséget. Vele állnak összefüggésben, mint látni fogjuk, a környék hidrológiai nevezetességei, a Hévíz, a topolcai tavasbarlang, a környék kiterjedt láposodása, sőt bizonyos mértékig maga a Balaton is. A karsztvíztükör a hegység déli peremén mintegy 118—120 m t. sz. f. magasságban fekszik, észak, ill. északkelet felé pedig felemelkedik kb. 130 m magasságig, mint az alábbi összeállításból kiviláglik. E táblázat számadatait részben a geológiai felvétel közben végzett barométeres magasságmérések, részben pedig akták s esetenként bemondások alapján állítottam össze s így csak megközelítő értékűek. /. táblázat. A karsztvíztükör magasságai a Keszthelyi-hegység és környékének ártézi és közönséges kútjaiban. Előfordulás Vorkommen T. sz. f. magasság Meereshöhe A víztükör a felszintőll t. sz. f. számítva Imagassága Spiegel höhe Oberfläche u- Mee

r A víz hömérséke C° Temperatur A vízmennyiség hl/Otra. Ertrag Hévíz, tisztviselőtelep Alsópáhok, •Szorg-szanatóriüm Keszthely, jéggyár Keszthely, Andrássy tér Keszthely, Rákóczi tér Keszthely, tanítók üdülője Keszthely, liget Keszthely, vasúti szálló Cserszegtomaj, Szentanna-kápolna Cserszeg, -<j>-203-nál eltömött kút Gyenesdiás, Vadlánlik alatti kút Gyenesd

;ás, Dornyay ház Gyenesdiás, Bozzay kúria Balatonederics, szénkéneggyár Tapolca, állomás Tapolcai tavas barlang 145 146 llOca. 123 118 lál 110 109 185 203 145 140 ca. 135 ca. 107 120 1) -25 -28.5 + n - 6( + 3 — 2.4 + 8 +12 -65 —82 —25 -23 -15 +6 (min.) + 6 120 117.5 115 ca. 117-122 121 1 8.6 118 121 121 121 120 117 ca. 12o ca. 113 (min 126 124.6 34-41 41—42 12 12 12 14 19-22 120 3<0 120 18 890 2080 Minthogy a hévízi, keszthelyi, cserszegtomaji (györöki?), edericsi ártézi kutak a fődolomitból kapják a vizüket és ez a víz mindenütt a kb. 120 m-es t. sz. f. magasságig emelkedik fel, megállapíthatjuk, hogy ezek az ártézi kutak — számos más itteni közönséges kúttal együtt — közvetlenül a karsztvízből táplálkoznak. Ha tehát a dolomitfenék 120 m-nél mélyebben, átnemeresztő réteg alatt fekszik, felszálló vizet kapunk. Ha