Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról

A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Irta: Szádeczky-Kardoss Elemér dr. Az 1938—1940. években a m. kir. Iparügyi Minisztérium bányászati osztályának megtisztelő megbízásából a Keszthelyi-hegységben és környékén földtani kutatásokat folytattam. Ezek kapcsán alkalmam volt hidrológiai megfigyeléseket is végezni s az alábbiakban ezekről kívánok beszámolni. Ismeretes, hogy a Keszthelyi-hegységet a felsőtriász alaphegység, nevezetesen a karni Sándorhegyi típusú márgás mészkő, az uralkodó nori fődolomit és a rhät kösseni rétegek, valamint az ezekre települt szarmata és főleg pannon és pontusi

1 rétegek építik fel. Mindezeket sok helyen vékony pleisztocén: dolomitmurva, lösz, löszös agyag, ill. csillámos agyagos finom homok és futóhomok fedi. Az alaphegység nagyrésze vízáteresztő fődolomit, vízrekesztőként ebben csak az alárendelt karni márgás mészkő csoport szerepel. A szarmata túlnyomóan vízáteresztő mészkő és kavics. A terület legfontosabb vízrekesztői a pannóniai és pontusi agyagos rétegek, bárha köztük is túlnyomó az áteresztő lemezes homokkő, csillámos agyagos finomhomok, kevés dolomitmurva. Végül a pleisztocén túlnyomóan szintén áteresztő. A vízrekesztő rétegek alárendelt szerepe miatt a Keszthelyi-hegységnek vízellátása, különösen a magasabb részeken, nem könnyű dolog. 1. A triászvíz. A Keszthelyi-hegység hidrológiájának uralkodó tényezője, talán még feltűnőbb mértékben, mint a Dunántúli-Középhegység többi részében, a triászvíz. Ennek tükréhez való viszony határozza meg a helyenkénti nyo1 A pannon és pontusi emelet fogrlmakat a kisalföldi monográfiámban (21.) körülhatárolt értelemben használom.