Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

190 Papp Ferenc dr. felelő helyen karsztvizet és így nincs értelme, hogy a meglevő természeti kincseket veszélyeztessék ilyen akna létesítésével. V. Máriaremete és Hűvösvörgy között a pesthidegkuti és máriaremetei országút keresztezésénél a 207. pontnál. A Máriaremete felől idetartó völgy tektonikus ÉNy—DK-i irányú és közel É—D irányú törés találkozásánál mintegy 30 m-re várható karsztvíz dachsteini mészkőben. VI. Máriaremetén, a nagytemplom mögött már megtalálták a karsztvizet a rendház ásott, majd fúrással tovább mélyített kútjában 117 és 118 m-ben, tekintettel arra, hogy a térszín ott 264 m, (tehát nagy mélységből kellene felhozni a vizet) mert már megvan, azért ajánlom, hogy ezt az előfordulást használható állapotba hozzák. VII. A Hűvösvölgyben a Ferenchalomtói K-re 500 m-re 180 m a tengerszint feletti magasságból kiindulva, szakképzett bányászok mintegy 35—45 m mély aknával elérik minden valószínűség szerint a karsztvizet. E helyen K—Ny-i (6—18

h) és ÉNy—DK-i irányú törések találkoznak. Az elmegyógyintézet, kórházak és a Bolyai Ludovika Akadémia zavartalan vízellátása szempontjából lenne nagy jelentőségű e helyen a kutatóakna létesítése. Az alluvium lejtőtörmelékes üledéke alatt kiscelli agyag, majd márga és ezalatt dachsteini mész"kő várható. A karsztvíz 120 m a tengerszint feletti magasságban jelentkezne. VIII. Az Üj Szent János kórháznál 143 m a tengerszint feletti magasságból 40—43 m (ahol jelenleg a „4", „14" villamos ép befordul) mély akna létesítendő. E helyen kérdéses a víz jelenléte, miután kifejezetten hegyszerkezeti támpont nincs, de az Üj Szent János kórházra való tekintettel akna létesítése indokolt. Alluviális ártéri törmelék (az ördögárok), kiscelli agyag, majd ez alatt budai márga várható, ebben 100—105 m-ben a tengerszint felett remélhető karsztvíz elérése. IX. Budakeszin, a község DNy-i végénél a 213—218—221-cJ> magassági pontok között egy 90—100 m mély akna létesítése a község és tüdőbetegeinek vízellátása szempontjából is kívánatos É—D, É—Ny—DK-i törésvonalak keresztezése figyelhető itt meg. A talaj alatt lösz, márga, paleocén kavics-konglomerátum, márga, miliolidás mészkő várható itt: ebben az utóbbiban 110—120 m a tengerszint feletti magasságban (a felszín alatt 90—100 m) remélhető a karsztvíz előtörése, mindazonáltal ez a víz fertőzött lehet, mivel nemrég a szennyvizet közvetlenül a közeli nyílt hasadékokba vezették be, ép ennek a kérdésnek eldöntése végett is indokolt lenne az akna létesítése. Budaörs, ez a népes és megfelelő ivóvizet nélkülöző helység karsztvíz feltárása szempontjából elég előnyös fekvésű. Itt több kutatótárna létesítése ajánlható. X. Budaörsön a Törökugrató és ökröshegy között, a Csíki pusztától É-ra 150 m és 160 m közötti terepmagasságból kiindulva, ahol ÉNy—DK