Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 191és ÉK—DNy törések keresztezik egymást. Az alluvium alatt bryozoás márga, konglomerát és dolomit következik. 30—50 m mély akna minden bizonnyal elérné a karsztvizet. XI. Budaörsön a Törökugrató és az Úthegy között, ahol az országút halad, az országút É-i oldalán 190 m térszíntől mintegy 60 m mély akna mellett a lösz alatt budai márga, nummulit mészkő és dolomit rétegek, ez utóbbiban karsztvíz várható. Ez a hely is olyan, ahol nemcsak a külszínen láthatók karsztvízre utaló nyomok, hanem mélyreható ÉNy-i DK-i törés is valószínűvé teszi a triászvíz jelenlétét. XII. Budaörs, az Úthegy és Odvashegy között 180 m terepszinttől mintegy 60 m akna, dolomitban bizonyára megtalálja a karsztvizet. Ezeken a helyeken kívül vannak már kész, feltárt karsztvizet tartalmazó forrásvíz-előjövetelek, ahol csak gondoskodni kell a rendkívüli körülmények között szükséges vízelosztás módjáról. A Lukács-fürdő Török- és (621) Kristály-forrása (100 p/l), a Malomtó forrásai (30.000 p/l), a Császár-fürdő Zug- (35) és Török-forrása (6500 p/l), az óbudai Árpár-forrás (2300 p/l), a Római-fürdő forrása (7000 p/l), a csillaghegyi Árpád- (30.000 p/l) és a Pünkösd-fürdő forrásai 1600 p/l) jelentékeny vízmennyiséget képviselnek: percenként 74.265 I (446 m

3 óránként) langyos víz előjövetelét. E tekintetben köztudomású, hogy van már kidolgozott terv — Molnár D. — és csak kívánatos lenne annak részleteiben való megvalósítása is. A kijelölt pontokat a földtani megfigyelések alapján ajánlom annak a kiemelésével, hogy sajnos, közvetlen fúrási, illetve más mélyebb feltárási adatok nem álltak rendelkezésre. így lehetséges, hogy — mint ilyen körülmények között mindenütt — ezeken a helyeken is lényegesen módosulni fog a képződmények kifejlődése, a karsztvízszintre vonatkozó feltevések. Ahol viszont az eredmények megfelelők, ott természetesen több akna és azt összekötő tárnahálózat („galéria") létesítendő. A karsztvíz ipari-, illetve ivóvízellátás szempontjából való felhasználása ma még kellőkép nem tisztázott kérdés. Elképzelhető, hogy általános egészségügyi, ipari okok miatt a karsztvíz összetétele kedvezőtlen: azonban rendkívüli viszonyokra való tekintettel kívánatos víznyerő tartalékokról gondoskodni és a karsztvizet ilyen tartalékvíznek kellene egyelőre tekinteni. Feltárása a környező helységek vízellátása szempontjából igen jelentőségteljes, így mellékesen az is megoldódnék. Minden, ami rejtett érték — felszínre hozandó. Minden, ami elkallódni kész érték a felszínen — az élet szolgálatába állítandó. Az embéri képességeknek, rátermettségnek igazi mértéke a nehézségek mérlegelése és kellő megfontolás után azok megoldása, legyőzése.