Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 161hőmérséklete e szempontból nem a legkedvezőbb, de a szükség és a hűtés lehetősége bizonyára eloszlatja a nehézségeket, A felszín alatt vízből feltárható karsztvíz hőmérséklete 14—16° körüli, így az ebből a szempontból élvezhető. A karsztvíz hozama. A karsztvíz hozama — amint azt az előfordulás módja is magyarázza — igen különböző. Van hely, ahol gyenge szivárgás alakjában, alig mérhető mennyiségben jelentkezik, máshol viszont az előtörés helyén patak, kis folyam, illetve tó tanúsítja rendkívüli bőségét. A karsztvíz hozamának közlésével foglalkozva, különösen amikor annak meglepő bőségéről győződünk meg, tisztázandó, hogy vájjon honnan támadt, honnan jött létre ez a szinte mérhetetlennek látszó víztömeg? A karsztvíz idők folyamán felhalmozódott csapadékvíz, melyet nagy mértékben pótol még a vele szomszédos rétegek vízkészlete, a folyóvizek elszökő vize. A karsztvíz bősége függ még a vízgyűjtő terület nagyságától, annak domborzati viszonyaitól, a növényzettől, a kőzetek víztároló készségétől, a járatok keresztmetszetétől. A csapadékvíz az élő karszt vizére, tehát ahol a repedések és üregek közel vannak a felszínhez, nagy mértékben és azonnal hat (Tettye, Tatai-tó); a holt karsztra, ahol a repedések és üregek nagy része fedve van, oda is hat, de késéssel és kisebb mértékben. Schmidt Sándor, Csanády László, Vigh Ferenc, Gácser János közlései minden kétséget kizáróan tanúsítják ezt. A késés nagysága helyenként változik: Dorogon 5—6 hónap után, Tokodon 2—3 hónap múlva jelentkezik a csapadék hatása. Igen jelentékeny lehet a szomszédos víztartó rétegekből a karsztvíz tömegébe keveredő víz mennyisége. így az elfulladt Solymár-aknában előtörő karsztvízhez az oligocén rétegből „ömlik" tetemes mennyiségű víz. A pécsbányatelepi Széchenyi-aknánál viszont a szarmata rétegek „karsztvize" kap a fekvő kőzetek karsztvizéből. A folyóvizek karsztvízbe való hozzáfolyására iskolapélda a Duna felső szakasza. A karsztvíz hozama gyenge szivárgások helyén épúgy, mint hatalmas előbukkanásainál évszakonként és amint egyes megfigyelések jelzik, hosszabb idő után is ingadozik. Az évszakonkénti ingadozást a csapadék, a hosszú idő után jelentkező változást pedig a járatokban, üregekben „felgyűlt" víz feleslegének eltávozása idézi elő. Megjegyzendő, hogy a bányászok több helyen emlékeznek meg a vízhozam hirtelen megváltozásáról. A járatokba sodort törmelék zárja el ezekben az esetekben a víz előtörését, a csökkenést követő újabb hozamemelkedés pedig a járatot elzáró törmelék eltávozása folytán következik be.