Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

162 Papp Ferenc dr. A karsztvíz betörésének tanulmányozásával kapcsolatban Tokodon az V. ereszke 1930. VIII. 23-i vízbetörése alkalmával — amikor 25 m

3/perc víz tört elő — Csanády László megkereste az Országos Budapesti Földrengési Obszervatóriumot, hogy nem észleltek-e előzetesen kisebb rengést a környéken? A földrengési Obszervatórium azt az érdekes felvilágosítást közölte, hogy 1930. VIII. 22-én 6

h 49' észleltek számottevő rengést, így tehát igen valószínű, hogy egyes vízbetörések előidéző oka szeizmikus mozgás. Az ilyen irányú megfigyelések rendszeresítése igen kívánatos lenne; a tudomány és a gyakorlat egymásra utaltsága tűnik ki ebből a példából is. A vízhozam szempontjából nem érdektelen tudni, hogy a karsztvízre a helyzetének megfelelő nyomás érvényesíti hatását. Továbbá számításba kell venni, hogy „holt" karszt esetében a karsztvízhozam a mélység négyzetgyökével egyenes arányban növekedik. Így néhány karsztvíz-elötörésnél megfigyelték a nyomás nagyságát is, az értékek a következők voltak: Dorog: Árpád-akna 1906 szept. 115 m t sz. f. m. 1 atm. Annavölgy: Paula-akna 1898 70 m t sz. f. m. 5.4 atm. Auguszta-akna 1927 dec. 20 m t sz. f. m. 15.0 atm. A mélységnek megfelelően nő; 15—20 atmoszféra víznyomásra is számítanak az esztergomi vidéki szénbányákban. Egy-egy vízgyűjtő terület nagyságának megállapítása alkalmával természetesen csak a mészkő és dolomit előfordulások vehetők figyelembe. Ilyen alapon állítottam össze a főváros szempontjából számbavehető terület mellékelt karsztvíz térképvázlatát. Ebből kitűnik, hogy a terület 4200 km

2, ennek 12%-a fogja fel jelenleg a lehulló csapadékvizet. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy a régebbi geológiai korokban lényegesen nagyobb területen szivárgott be a csapadék és a paleogén-, neogén-, valamint kvarter-üledékek csak fokozatosan foglaltak teret és fedték el ezeket. A vízgyűjtő terület nagysága azonban nemcsak a felfogó kőzetek elterjedésétől, hanem azok állapotától is függ. A pécsi Tettye vízgyűjtő területe 3 km

2, azonban a földkéreg mozgások következtében a kréta mészkő és trias dolomit rétegek igen hasadozottak, repedezettek, nagymérvű tagoltságának tulajdonítható az, hogy az átlagos napi 1000 m

3 vízhozam, nagyobb esőzések után 30.000 m

3-t is elér. A különböző korú és fajta kőzetek különböző mértékben oldódnak és ennek megfelelően különböző mennyiségű víztömeget képesek felraktározni (24). A Budai hegységben karsztvizet találni bryozoás márgában, nummulit mészkőben (Lukács-fürdő Malomtava, Császár-fürdő-