Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 153figyelőket, igen érdekes jelenségek, de a gyakorlat szempontjából nem lényegesek. A fedett karsztnál is észlelni viszont ingadozásokat. E szempontból igen tanulságosak Csanády L. bányaigazgató feljegyzései Tokod Ágnesakna karsztvízszint ingadozásáról: Vízszint Csapadék 1924 október 5.0 mm november 12.0 „ december 11.0 „ 1925 január 1. 130.92 m 6.0 „ január 15. 131.12 i> 6.0 „ február 1. 131.16 » 23.0 „ február 15. 131.09 „ 23.0 „ március 1. 131.02 t> 37.0 „ március 15. 131.03 » 37.0 „ április 1. 131.22 35.0 „ április 15. 131.20 19 35.0 „ május 1. 131.18 II 65.0 „ május 15. 131.28 11 65.0 „ június 1. 131.28 » 78.0 „ június 15. 131.28 II 78.0 „ július 1. 131.29 II 95.0 „ július 15. 131.51 II 95.0 „ auguszt. 1. 131.59 II 79.0 „ auguszt. 15. 131.58 II 79.0 „ szept. 1. 131.30 II 45.0 „ szept. 15. 131.30 II 45.0 „ Az eső mennyisége naptári napok szerint nyert feljegyzést, a kettő közötti összehasonlításból látható, hogy az 1925. XII. 19—22-ig tartó nagyobb esőzés hatása a földalatti víznivó változását januárban váltotta ki, a vízszint emelkedése egész február hóig kihatott. Az összehasonlítások szerint a nyári hónapokban az ingadozás gyorsabban követi a csapadékváltozást, mint a téli időszakban. Az egyes megfigyelőállomások feljegyzései szerint a vízszintingadozás teljesen egyenletes, azonban eltérés mutatkozik az egyes állomások szintje között, az általánosságban É-róI D-nek haladva emelkedik. Tokodon pl. az egyes megfigyelőállomások vízszintje 1926 szeptember 15-én: 1. I. Ereszkei barlang 127.893 m 2. ótokodi harántolás előtti forrás 130.957 „ 3. „A" aknai harántolássa! megütött barlang 131.403 „ 4. „A" akna szintje 131.504 „ 5. Vakakna szintje 131.300 „ 6. Ágnes kősziklában megütött barlang 131.374 „ Fentiek szerint egy kb. 1.5 km-es távolságon belül az állandó víz-