Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

106 Schréter Zoltán Csízfürdőn lefúrva, a középső oligocénnek egyik mélyebben fekvő, megfelelő likacsosságú, porozitású, vagy hasadozottságú rétegéből valószínűleg töményebb és magasabb hőfokú gyógyvizet kaphatunk, miután ezekben a nagyobb mélységekben a talajvíznek a tömény gyógyvizhez való hozzájutása már nem valószínű. Tehát a víznek felhígítására és lehűtésére már nincs mód. Erre nézve máris kellő útmutatást nyújt Bükkszék példája, ahol az oligocén; képződmények egyes porózusabb kőzetrétegeiből magasabb hőfokú és töményebb sós, jódos vizet nyertek. Ugyanez az eset áll fenn akkor is, ha a fúró mélyebbre lehatolva, vetődésre, vagy olyan hasadékra jut, amilyet a ,,Hygiaea"-kút ásásakor feltártak. Földtani bevezetésemben felemlítettem azt is, hogy a medence szélén, néhány helyütt kibukkannak a priabonai emeletbeli homokos mészkövek. Ezek korban és fáciesben is megegyeznek azokkal a lithothamniumos mészkövekkel, amelyek a recski Lahoca hegyen, továbbá a bükkszéki fúrásokban ismeretesek. Ezek a mészkövek, mint már említettem, az oligocén rétegcsoport alján foglalnak helyet. Lehetséges tehát továbbá, hogy Csízen is, átfúrva az oligocéni rétegcsoportot, belejutunk a priabonai emeletbeli homokos mészkőbe, ami alatt a régi, triász, vagy paleozói képződmények, esetleg kristályos palák következhetnek, mint a harmadkori medence feneke. A priabonai mészkő jelenlétét csak lehetségesnek tekinthetjük ezen a tájon; azzal is számolnunk kell tudniillik, hogy ez a földtani színtáj itt esetleg agyagos, vagy márgás rétegcsoport alakjában fejlődött ki, sőt esetleg teljesen hiányozhatik. Gyakorlati szempontból — a bükkszéki tapasztalatokat szem előtt tartva — a fentiek jelentősége a következő: Bükkszéken, az oligocén márgacsoport alatt, a fúróval belejutva a lithothamniumos mészkőbe, töményebb és aránylag magas hőfokú, felszökő, sós, jódos gyógyvizet fakasztottak. Nagyobb mélységre lefúrva tehát megvan Csízen is a lehetősége annak, hogy itt is felszökő, töményebb és magasabb hőfokú gyógyvizet nyerhessünk. A fentiekből látjuk tehát, hogy Csízfürdő jövőjét a mainál nagyobb igénybevétel, vagyis nagyobb vízszükséglet mellett is biztosíthatjukKisebb mélységű fúrások esetében kisebb töménységű és hidegebb gyógyvíz fakasztása valószínű; nagyobb mélységre, esetleg a medencefenékig lehatoló fúrás esetében pedig töményebb és magasabb hőfokú víz nyerésére van kilátás. Utóbbi esetben Csízfürdő, amelyet eddig csak mint nyári fürdőt vehetett igénybe a gyógyulást kereső közönség, nyári és téli fürdővé fejlődhetik. Meg kell emlékeznem végül még a következőkről: mint fentebb már említettem, Lengyel Béla a csízfürdői gyógyvíz radioaktivitásának