Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai 107 vizsgálata alkalmával kevés földigáz jelenlétét is kimutatta a gyógyvízben. Mivel nem lehetetlen, hogy a fúrás lemélyítésekor több-kevesebb földigázt és esetleg kőolajat is kaphatunk valamelyik likacsosabb rétegből, ügyelnünk kell arra, hogy a fennálló törvény értelmében ezt a fúrás közben áthatolt földigáztartalmú réteget — esetleg rétegeket — gondosan elszigeteljék. Irodalom. 1. Foetterle F.: Vorlage der'geologischen Detailaufnahmskarte von Rimaszombat, Verhandlungen der. k. k. geol. Reichsansalt, Wien. 1867. pag. 117. 2. Böckh Hugó: Adatok a Pecten denudatus és a Pleuronectia comitatus kérdéséhez, újabb magyarországi leletek alapján. Földtani Közlöny, XXVIII. k., 353. old. 1898. Beiträge zur Frage über Pecten denudatus und Pleuronectia comitatus auf Grund neuerer ungarländischen Funde. Földtani Közlöny Bd. XXVIII., pag. 371. 1898. 3. Sassy János: Csíz jód- és brómfürdő. Fürdöirodalmi Könyvtár. 86. szám. Budapest, 1897. (Csíz, Jód- und Brom haltiges Bad. Nur ungarisch.) 4. Felix A.: Über eine neu aufgefundene Jod und Brom haltende Kochsalzquelle. Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt. Wien. Bd. XIII. p. 533, 1863. 5. Glós Artúr: A Molnár József, Csider Károly és Fiaskó György urak tulajdonát képező „Csízi jódforrás"-nak műszaki leírása. Böckh János megjegyzéseivel, továbbá Bihar Antal m. k. főbányabiztos aláírásával ellátott helyszínrajz másolatával. Kézirat, 1888-ból. A m. kir. Földtani Intézet vízügyi irattárában. (Die technische Beschreibung der das Eigentum der Herren J. Molnár, K. Csider und G. Faskó bildenden „csizer Jodquelle". Mit den Bemerkungen von J. Böckh und mit den Unterschrift des Bergkommissärs A. Bihar versehene Kartenskizzenkopie. Manuskript aus den Jahre 1888. Im Archiv des Hydrogeologischen Abteilung der kgl. ung. Geologischen Anstalt. Nur ungarisch. •6. Ludwig E.: Die Jodquelle von Csiz in Ungarn. Wiener Klin. Wochenschrift, Wien. 1890. No. 42. 7. Buchböck Gusztáv: A csízi jódtartalmú ásványvíz physicochemiai vizsgálata. Orvosi Hetilap. 1899. évfolyama. (Die physico-chemische Untersuchung der csizer jodhaltiger Mineralquelle. Nur ungarisch.) Balneologische Zeitung No. 22. 1899. 8. Walther J.: Einleitung in die Geologie, als historische Wissenschaft. 1893—94 Jena. pag. 68. und 666. — W. J. Vernadsky: Geochemie. Leipzig, 1930. pag. 36. 9. Ferenczi István: A rákospalotai sós-jódos-gázos kút. Bányászati és Kohászati Lapok. LXVIII. Budapest, 126—7. old. 1935. 7. szám. (Die Salz-, Jod- und Erdgasführende Brunnen in Rákospalota. Erschienen ungarisch, mit kurzem deutschen Auszug.) 10. Boleman L: Magyar gyógyfürdők és ásványvizek. Budapest. 1892. (Ungarische Heilbäder und Mineralquellen. Nur ungarisch.) 11. Lengyel Béla: A csízi jód-brom forrás radioaktivitása. Magyar Chemiai Folyóirat. XII. évfolyam. 65. old. Budapest. (Die Radioaktivität der csizer Jodbrom quelle. Nur ungarisch.) — Béla von Lengyel: Die Radioaktivität der Csizer Jodbromquelle. Balneologische Zeitung XVII. Jahrg. No. 20. 1906. (Verlag von Vogel <S Kreienbrink, Berlin, W. 30.) 12. Bugarszky St. und Horváth B.: Eine neue Methode zur quantativen Bestimmung der Jodide und des freien Jods. Zeitschrift f. anorg. Chemie. LXIII. 1909. p. 164.