Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai 103 csízi jódos forrást veszélyeztetheti, azaz: vagy teljesen lecsopolhatná, vagy legalább jódtartalmát csökkenthetné, a gyógyvíz biztosítására legalább is 1000 méternyi rádiusú körrel körülhatárolt védőterület engedélyeztessék, ahol kút, stb. ásása eltiltatnék. Böckh János a műszaki leíráshoz fűzött megjegyzésében úgy vélekedik, hogy kisebb mélységű kutak ásása a gyógyvizes kutak védőterületén belül is engedélyezhető volna, miután a pleisztocén rétegekből származó víz tiszta édesvíz, aminek felhasználása a gyógyvíz minőségére befolyással nem lenne. Ezenkívül „a tisztaság követelményeinek megfelelő szűkebb védőkör" megállapítását is kívánatosnak tartja. Megjegyzendő végül, hogy a védőterület engedélyezésének kérelmezése a régi Themis-kútra történt5. A csízi gyógyvíz minősége, radíoktavitása és gáztartalma; a víz mint gyógytényezö. A csízi gyógyvíz vegyi viszonyait nem óhajtom ehelyütt részletesebben ismertetni, miután az nem ennek az értekezésnek a feiladata. Csak egészen röviden a vegyi vizsgálatokra vonatkozó irodalmat óhajtom felemlíteni. A csízi gyógyvizet, nevezetesen a későbbi Themis-kút vizét először Félix Antal aranyidai kohómester elemezte meg 1863-ban; a víz vegyi összetételéről, valamint az európai konyhasós, jódos, brómos gyógyvizek sorában elfoglalt helyéről jó képet nyújt. (4.) Than Károly 1865-ben újból megelemezte a Themis-kút gyógyvizét. Ludwig E. bécsi egyetemi tanár 1890-ben az új, Hygiaea-kút vizét elemezte meg. (6.) Ügy Than, mint Ludwig vegyi elemzéseit közli Sassy (3.), könyvének 18—19. oldalán. Ludwig elemzése szerint a Hygiaea-kút vize 1000 grammban 201.590 gramm szilárd alkatrészt tartalmazott 1890-ben. A Sassy-nál szereplő táblázat szerint (1897 ) a csízi Hygiaea-forrás jód- és brómtartalom tekintetében az akkor ismert hazai és külföldi nevezetesebb hasonló forrásokét mind felülmúlta. (Hall, Darkau, Lipik, Heilbrunn, Iwonitz, Luchaschowitz, Aqua di Ceneda.) A Hygiaea-kút vizét 1899-ben Buchböck Gusztáv (7.) újból megvegyelemezte s megállapította, hogy a víz 1899-ben mintegy 6%-kal koncentráltabb volt, mint 1890-ben. .Az utóbbi időben Bugarszky H. és Horváth Béla állapította meg a csízi gyógyvíz jódtartalmát (12.), majd legújabban Bodnár János foglalkozott vegyi szempontból a csízi gyógyvízzel. (13.)