Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai
104 Schréter Zoltán A közel jövőben Emszt Kálmán dr., kísérletügyi főigazgató úr fogja közzétenni a csízi gyógyvíz vegyi vizsgálatára vonatkozó eredményeit. A csízi gyógyvíz radiumemanaciót is tartalmaz, és pedig Lengyel Béla vizsgálatai szerint (11., 75. old.) a Hygiaea-kút gázai legerősebben, az iszap kevésbbé erősen, a forrásvíz pedig még kevésbbé erősen radioaktív. Szerinte a csízi forrásgázok radioaktivitása legközelebb áll a franzensbadi és a karlsbadi Sprudel gázainak radioaktivitásához. Ugyancsak Lengyel állapította meg azt, hogy a csízi gyógyvíz gázokat is tartalmaz (11., <56. old.). Szerinte ,,a víz tiiKre, a Hygiaea-kútban nyugodt, csak a forrás fölött emelkednek ki gázbuborékok. Sok gáz nem áramlik ki a vízből; s egyrészt ez a körülmény, de különösen az, hogy a gázok a föld színe alatt 26 méter mélységben buborékolnak ki a vízből, megnehezítette a vizsgálatot. Minthogy arra gondolni sem lehetett, hogy a kútba leereszkedve, az észlelések ott végeztessenek, nem volt mást, mit tenni, mint a gázokat felvezetni. E célra 30 méter hosszú, kitűnő anyagból készült kaucsukcső szolgált, melynek végére ónozott pléhből készült nagy tölcsér volt légzáróan megerősítve. A tölcsérrel a víz színe ott boríttatott le, hol a gázbuborékok kiemelkedtek. Négy napig (96 órán át) áramlott a gáz a kaucsukcsövön, hogy a tölcsérből és a csőből a levegőt kiűzze. Annak, hogy a levegő ekkorra teljesen ki volt űzve, bizonyítéka az, hogy a felfogott gáz meggyújtva, nyugodtan végig égett." A kiáramló gáz methán, nitrogén és kevés széndioxid elegye; ezeknek a viszonyos mennyiségét azonban Lengyel nem határozta meg (i. m. 70. old.). Kevés argon is van benne, ellenben hélium nincs (i. m. 75. o.), Lengyel szerint a gázáram lassú, egyenletes; óránkint közelítőleg 2000 cm 3 gáz áramlik ki. (67. old.) Érdekes és fontos tehát az, hogy a csízi gyógyvízben földigáz is előfordul, bár az csak csekély mennyiségű. Sassy adata (3., 21. old.) szerint — mint fentebb már szó volt róla — a Hygiaea-kút vizében 1896 szeptember havában erős gázerupciók léptek fel, amivel kapcsolatban a kút vize is megszaporodott. Ezekből az adatokból némi joggal arra következtethetünk, hogy a külszín alatt nagyobb mélységben, megfelelő likacsos (porózus) raktározó kőzetrétegek jelenléte esetében esetleg számottevőbb földigázmennyiség is jelen lehet. Csízfürdő 174 méter tengerszín feletti magasságban fekszik; éghajlata száraz és meleg. Glós Artúr mérései szerint évi középhőmérséklete 9.3 C°. Májusi középhömérséklete 20.08 C°, a júniusi 22.50 C°, a júliusi 26.00 C°, az augusztusi 24.87 C° és a szeptemberi 18.00 C°. A csízi gyógyvíz hatására és evvel kapcsolatosan gyógyjavallatára vonatkozólag röviden a következőket jegyzem meg:
