Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

102 Schréter Zoltán magyarázza, hogy a-Hygiaea forrás... „egy kelettől nyugatfelé terülő,, északtól délfelé eső repedésből veszi eredetét. A kút fúrása és az ezt követő aknamélyítés azonban nem érte el a főrepedést, hanem csupán annak egy elágazó hasadékát. Miután pedig az ekként nyert vízmennyiség akkor elegendőnek látszott, a fúrást s illetőleg az akna mélyítést (a kút ásása alkalmával) tovább folytatni természetesen fölöslegesnek tartották. Most azonban a beállott intenzív gázerupciók ezen mellékágát annyira kitágították, hogy jelenleg az akna, illetőleg a Hygiaea kút magával a főrepedéssel jutott közvetlen összeköttetésbe s így önként érthetőleg nagyobb mennyiségben is nyeri a vizet." A Csáthy-Szabó által mélyített kutak adatai a Bihar Antal által láttamozott és Pálfy Mór által másolt térpék szerint a következők: Az a) kút 15.33 m mély, 50 m mély fúrólyukkal. A b) kút 7.62 m mély volt, a c) kút 15.97 m mély volt sad) kút 13.87 m mély volt. A kutak mélységi adataiból látjuk, hogy azok — kivéve a b) jelű kutat — belemélyülhettek az oligocén márgába. A kutakban nyert víz minőségére és mennyiségére, valamint az a) jelű kútban lemélyített fúrásra vonatkozólag nincs adatunk. Ezeket a kutakat később betömték, úgyhogy ma nyomuk sincs. A-val a Themis kút, B-vel a Hygiaea kút és C-vel a Neptunus kút van jelölve ezen a térképen. (L. a .3. sz. rajzot.) Ez az említett térkép másolata, amelyet az egykori viszonyok feltüntetése kedvéért közlök. 3. ábra. A csizfürdöi gyógyvizű kutak 1888. évi helyszínrajza, a m. kir. Földtani intézet vízügyi irattárában lévő térképvázlat után. A) „Themis". B) „Hygiaea". C) „Neptunus" kút. Glós Artúr a védőterület engedélyezését kérelmező műszaki leírásában azt javasolja, hogy mivel minden, a csízi határban a márga rétegekig (helyesebben: rétegekbe) mélyeszteti kút, akna, vagy bánya a