Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai 101 gyűlik össze az ivókúrára használt gyógyvíz, amely a kútnak körülbelül az északi oldalán lévő hasadékból tódul fel. Lengyel szerint (11.) a kútban igen csekély iszap rakodik le, amit nemcsak az bizonyít, hogy a csizi forrás vize mindig kristálytiszta, hanem az is, hogy a forrás foglalása az ö vizsgálatát megelőző másfél év óta nem volt tisztítva s mégis alig tudtak egy kilogrammnyi iszapot öszszeszedni. Ugyancsak Lengyel szerint (i. m. 68. old.) az iszap főalkatrésze calcium és magnesium karbonát, szilikátok, kevés chlorid és szulfát, továbbá kálium, nátrium és feltűnő mennyiségű lithium. A kútba három szivattyút építettek be. Az egyik az említett köralakú csatornából távolítja el a napi 3—5 m

3 mennyiségű édesvizet, a második a kút aljáig lenyúlik s ez az ivókúrára használt vizet szivatytyúzza, a harmadik végül arra szolgál, hogy a gyógyvíz tükrét 6 m vízoszlop magasságra állandósítsa. A víz t. i. ennél magasabbra is emelkednék, ha a szivattyúzással ennek elejét nem vennék. (L. Lengyel 11., 66.old.) A legfontosabb adat ennél a kútnál az a feljegyzés, hogy a konyhasósjódos- brómos gyógyvíz egy hasadékból ered. Sajnos, ennek a hasadéknak a helyét és irányát pontosan nem tudjuk; Sassy-nak erre vonatkozó adatai bizonytalanok (3., 21. old.). A fürdőgépész bemondása alapján ÉÉK—DDNY-i csapásúnak kell ezt a hasadékot tartanunk. Mindenesetre kívánatos volna a legközelebbi kúttisztításkor — amikor a kutat teljesen kiszivattyúzzák — ennek a hasadéknak a csapását és dőlésszögét pontosan lemérni. A Hygiaea kút vize frissen, a forrásnál, tiszta (Lengyel szerint kristálytiszta), színtelen és szagtalan, sós ízű. Néha, különösen tavasszal, jódszagúvá válik. Lengyel szerint (i. m. 66. old.) a víz tükre a kútban nyugodt, csak a forrás fölött emelkednek ki gázbuborékok. Sassy szerint (3., 23. old.) a kút vízszolgáltatását az időjárás sem mennyilegesen, sem minőségileg nem befolyásolja; de ezzel szemben a kút kezelősége mégis azt tapasztalta, hogy hosszantartó nyári szárazság után a kút vízmennyisége kisebb a rendesnél. Tehát bizonyosmértékü befolyása a csapadékmennyiség változásának mégis van, vagy lehet a kútra. A Hygiaea kút vizének hőmérsékletét Ludwig 1890 március 27-én 10 C°-nak (6.), Rozlozsnik 1940 június 25-én 10.3 C°-nak mérte. Sossy-nál (3., 21. old.) még a következő figyelemreméltó megjegyzéseket olvashatjuk: 1896 szeptember végén a Hygiaea kútban erős gázerupciók léptek fel, minek következtében a forrás vize sokkal nagyobb bőségben és pezsgéssel tódult fel, „anélkül azonban, hogy vegyi összetételét tekintve, minőségileg a legcsekélyebb változást szenvedte volna." Sassy ezt úgy