Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

100 Schréter Zoltán vekkel kiépített volt; Rozlozsnik Pái feljegyzése szerint az átmérő ma 2 m, tehát úgylátszik, a kutat utólag bővítették. GIós szerint (1888-ban) a kútnak legmagasabb vízállása a fürdőidény végével, ha a szivattyúzást beszüntették, 9.2 in; de a sósvíz — a márgarétegeknek megfelelően — csak 3 méter magasságig emelkedik. Az efölött lévő 6 és fél méter magas vízoszlop szerinte tiszta édesvíz, amely a pleisztocén rétegek alsó részéből fakadt s amely csekélyebb fajsúlya folytán a sósvíz fölött gyűlt össze. 2. A Neptunus kút mélysége a Bihar Antal m. k. főbányabiztos által láttamozott térkép másolatának adatai szerint 11 méter, átmérője 4 méter. Bole man szerint (10.) a kút igen bővizű, de a hárem kút közül a legkevesebb jódot tartalmazza. 1893 tavaszán ásatták s ennek vízét is fürdési célokra használják fel. A kút vízének hőmérsékletét Rozlozsnik 1940 június 25-én 10.9 C°-nak mérte. 3. A legértékesebb a Hygiaea kút; ennek mélysége 33 méter (Lengyel Béla adatai szerint [11.] 31 méter); felső részének az átmérője 26 méterig 3 m, az alsó része fordított csonkakúpban végződik; utóbbinak felső része 2.1 m, alsó része 1.45 m átmérőjű és 7.3 m magas. (L. a 2. sz. rajzot.) A kút felső része (3. és 6.) 8 méterig a pleisztocén képződményeibe mélyül s a kútnak ezt a részét terméskővel falazták ki. Ez alatt a kút az oligocén szürke homokos márgát harántolta, amelyből a r-— fentebb felemlített kövületek előkeV^wLzszJn/je rültek i A pleisztocén rétegek ebben a kútban is édesvizet, az oligocén márgarétegek sós-jódos vizet szolgáltatnak. A pleisztocén rétegekből származó édesvíz az oldalfalakon leszivárog és azt a csonkakúp felső éle körül beépített köralakú csatornában fogják fel. Az alsó csonkakúpban 2. ábra. A csízfürdői „Hygiaea" kút vázlatos szelvénye. 1. Pleisztocén homok és kavics. 2. Oligocén márga.