Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai 99 alulról feljutó töményebb és magasabb hőfokú sósvízzel keveredvén, azt felhígítja és lehűti. Tehát a csizfürdői kutak csak ezt a legfelső felhígított vizet tárták fel. Valószínű viszont, hogy a középső oligocénnek egyik-másik mélyebben fekvő, megfelelő likacsosságú, porozitású, vagy repedezettségű rétege töményebb és magasabb hőfokú gyógyvizet tartalmaz. Ez a gyógyvíz fúrással a felszínre volna hozható. A csizi gyógyfürdő vízellátására jelenleg három kút szolgál (1. az 1. rajzot) és pedig a Themis, az eredeti régi kút, a későbbi Neptunus kút és a legújabb Hygiaea kút. Ezeket a fellelhető régi adatok alapján ismertetem. 1. A Themis kút Felix A. és Glós A. szerint 12 m mély. Felix szerint 9 m-ig homokos kavicsban, majd sárga agyagban haladt, azután 12 m-ig, a kút fenekéig szürke homokos márga következett. Glós A. leírása szerint (5.) az alsó három méter kőzete „jellemző conchyliákat nagy mennyiségben tartalmazott." Tehát a kút felső része néhány méterig pleisztocén homokos kavicsba, ezen alul pleisztocén Iöszszerü agyagba, majd 9 méteren alul az oligocén márga rétegcsoportba mélyült le. Glós szerint a sós-jódos víz az alsó három méter márga kőzetéből fakadt, míg a márga fölött következő pleisztocén rétegek aljából jóformán tiszta édesvíz jutott a kútba. Glós szerint a kút eredeti átmérője 1.25 m és faragott kö4. Csíz gyógyvizet szolgáltató kútjai. l: 1. ábra. A csízfürdői gyógyvizű kutak helyszínrajza. A) „Hygiaea". B) „Themis". C) „Neptunus" kút.