Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai
A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai 97 nem közölte. A víz meglehetősen keresett cikk lett és fürdővendégek is kezdték felkeresni a községet. Az akkori tulajdonos a kutat azonban elhanyagolta, az édesvíz hozzáfoiyását nem gátolta meg s így a csízi gyógyvíznek jó híre csakhamar hanyatlásnak indult. Glós Artúr bányamérnök szerint (5.) a szomszédos telken CsáthySzabó dr. miskolci lakos új kutakat mélyíttetett, aminek következményeképen az eredeti sós-jódosvizü kút vize apadt, jódtartalma pedig csökkent. A hatóság azonban Szabót az eredeti kút tulajdonosának kérelmére a további munkálatoktól eltiltotta. 1889-ben részvénytársaság alakult, amely a gyógyvizet védőterülettel kívánta ellátni. Ezt már 1888-ban Glós Artúr el is készítette, majd ugyanő később a fürdővállalat igazgatója lett. A fürdő további fejlődése elsősorban az ő munkásságának köszönhető. A kút eredeti jódtartalmát — úgylátszik — a Csáthy-Szabó-féle munkálatok beszüntetése után se nyerte vissza; ezért a fürdő jövőjének biztosítása céljából Glós lS89-ben a régi jódos kúttól DK-re, 25.5 m távolságra új kutat ásatott. 1890. február 26-ikának éjjelén 33 méter mélységben, a felszínen is hallható robajjal tekintélyes víztömeg tört a kútaknába, amely azóta a gyógyfürdő ivókúrára használt vízszükségletét máig ellátja. Ezt az új kiitat Hygiaea forrásnak neveztek el; vizét Ludwig E. (6.) bécsi tanár elemezte meg, aki kimutatta, hogy az új kút vizének jód és bróm tartalma az összes akkoriban ismert nevezetesebb európai jódos és brómos forrásét felülmúlja. 1899-ben Buchböck Gusztáv ismét megelemezte a kút vizét. (7.) A fürdő ezután jelentékenyen továbbfejlődött, de a világháború kitörése óta a fejlődés megállt, sőt visszaesett. A Felvidék egy részének az Anyaországhoz való visszacsatolása után Csizfürdő is visszakerült s új fellendülés előtt állván, szükségessé vált a fürdő továbbfejlesztése, ami együttjár a nagyobb vízszükséglet biztosításával. A vízszaporítás lehetőségeinek tanulmányozásával a fürdöigazgatóság felszólítására először Rozlozsnik Pál foglalkozott, majd az ő általános részvétet keltő elhúnyta után én foglalkoztam. Vizsgálataim folyamán szerzett s a hidrogeológiára nézve értékesíthető tudományos eredményeket ebben az értekezésben teszem közzé. 3. A sós, jódos, brómos víz eredete. A különböző földtani képződményekből fakadó sósvizek jód és brómtartalina feltétlenül egykori tengeri szervezetektől, főleg tengeri moszatok (laminariák)-tól, részben szivacsoktól és egyes tengeri mikroorganizmusoktól származnak, amelyek a tengervízben minimális mennyiségben jelenlévő jódot és brómot szervezetökben felhalmozták. (8.) Már régóta isme-