Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

A városligeti II. számú mélyfúrás 61 bátonyi kincstári túrásban pedig 1135-50 m. vastag s még át sem furt) jelentős kifejlődésu rétegződést taglalni lehet. E taglalás pedig, különösen egyes foraminifera-horizontokat tekintve, érvényes most már Bükkszéktől kiindulva egészen Budapestig, mivel a mélyfúrások e területen teljesen feltárták a rupélien üledékeit. Ha bizonyos horizontok néhol el is mosódnak, a jellegzetes szinteket, melyeknek ismeretével következtetni tudunk már az alatta fekvőre, mindenütt megtalálhatók. Természetesen az egyes szintek vastagsága helyenként változik. A városligeti új fúrásban a következő foraminifera-horizontok voltak kimutathatók: 1. 659-70—950-00 m.-ig a rupélien felső szintjét képezi. Az egyes rétegminták nem tartalmaznak sok fajt s csupán e szint összesített faunája mutat nagyobb fajszámot. A fajok egyedszámban is ritkább megjelenésűek, de megtalálhatók közöttük a paleogén formák, a Hantken-féle fajok, de a Clavulinoides szabói (HANTK.) már nincsen meg a rétegösszletben. Hasonló e jelleg az őrszentmiklósi és csomádi kincstári mélyfúrásokban is (58.), ahol a felső szintben szintén hiányzik e jellegzetes faj. De a bükkszéki olajmező Ny.-i szélső részén telepített fúrásokban is, ahol teljesebb a rupélien rétegsora, a rupélien e felső színtájába sorozott rész legalján volt csupán található néhány példány Clavulinoides szabói (HANTK.). A városligeti mélyfúrás e horizontjának 916-30 m.-től kezdődő részleteiben gyakori a Cibides costata FRNZN. Máskülönben megjegyzendő, hogy a kattien rétegeinek határa felé mindinkább fogynak a foraminiferák, de azért 659-70 m.-nél jó határt képez a Vulvulina subflabelliformis (HANTK.), Eponides budensis (HANTK.) és a Planulina osnabrugensis (MÜNST.) durvább héjú formája. 2. 950-00—1029-40 m.-ig a típusos „kiscelli agyag" foraminiferákban gazdag szintje. Megtalálható benne 969-70 m.-től a Clavulinoides szabói (HANTK.) a többi ismert „kiscelli agyag" fajjal együtt. 3. 1029-40—1120-45 m.-ig az előbbihez hasonló fajgazdag horizont, de élesen elválik tőle a Globigerina bulloides D'ORB. faj tömeges felléptével, mely eddig mindenütt tapasztalható volt a rupélien e szintjeiben Bükkszéktől Budapestig. A Globigerinák mérhetetlen tömegét tartalmazzák e rétegek és az iszapolási maradékainak sokszor 80—90%-át is teszik. De ezenkívül jellemző, bátran mondhatjuk vezérkövületszerű fontosságú e szintben a Cassidulina crass\a D'ORB. és a C. margaréta KARR, közti forma megjelenése is, melyet már említettem az irodalomban (57. p. 343.). Ezt a fajt mindenütt megtaláltam, ahol a fúró áthatolt ezen a horizonton. Nagyon érdekes e formának ebben a szintben való megjelenése. Bükkszéken hasonló fontosságú faj még, melyek szintén e szinttájban (Bükkszéken a 4. jelzésű horizontnak felel meg) találhatók, a Planularia nummulitica (GÜMB.) és az Eponides umbilicata (HANTK.), 4*