Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

A városligeti II. számú mélyíúrás 57 654 10— 659 70 m. 659-70— 733-20 m. 733 20— 740 60 m. 740 60— 806 30 m. 806-30—1120 46 m. 112045—114455 m. 1144 55—1149 70 m. 1149-70—1162 10 m. 1162-10—1172 10 m. 117210— 1174-50 m. 1174-50-1177 00 m. 117700—119000 m. 1190 00—120130 m. 1201-30—1206 20 m. 1206 20—1222 00 m. 1222-00—1246-80 m. 1246 80—(1256 10 m Sztirke, kissé agyagos finom homok. Szürke, kissé homokos'márgás agyag. Rnpélien. Szürke, márgás agyag. Szürke márgás agyag, zöldesszürke foltokkal. Kékesszürke, kemeny agyagmárga, néhol zöldesszürke foltokkal; helyenként kissé homokos. Sötét-, kissé barnásszürke agyag (nem pezseg). Sötét-, kissé barnásszürke agyag, igen vékony tufazsinórral (nem pezseg). Sötétszürke agyag, tufabeágyazással (nem pezseg). Sötétszürke, kissé meszes agyag. Sötét barnássárga, kemény agyag. Barnássárga, kemény márgás agyag. Szürke, márgás agyag, keményebb padokkal. Sötétebb szürke, kemény márgás agyag. Igen kemény, barnásszürke agyag márga. Sötét, kékesszürke agyagmárga.Lattorfien (budai márga ekvivalense). Világosszürke márga. ) Szürkésfehér mészkő. Felsölriász dachsteini mészkő. A holocént humuszos homok, a pleisztocént homok, kavics és homokos agyagrétegek alkotják. A tortonien emelete felső részében kövülettörmelékes agyag, homokos agyagrétegekből áll. Az előkészítő fúrások rétegminta anyagában észlelt (1., 2.) tufás, kövelőszerű rétegféleséget 132.00—135.80 m-ben véltük megtalálni. Ugyanis a m. kir. Földtani Intézethez beküldött mintákban ilyenféle réteg csak az említett mélységben volt észlelhető, részben az iszapolási maradékokban látható gyakoribb előfordulású biotit pikkelyek és földpát szemek révén. Megemlíthetjük itt, hogy a makrofauna törmeléket tartalmazó rétegekben sem volt található egy meghatározható héj sem. Itt is csupán a mikroszkopikus vizsgálatoknál került elő néhány Dentalium sp. töredéke. A tortonien alsó részében is inkább az agyagos rétegek az uralkodók, közbetelepülve homokos agyagrétegekkel. A lielvécienben már inkább homokos üledékek találhatók, de nem ritkák az agyagos üledékek sem és a homokköves részletek is feltűnnek. A 247.90—258.60 m. közötti szakaszon kövülettörmelékesek a rétegek, de innen sem került elő meghatározásra alkalmas maradvány. Az alsómiocénbe sorozható édesvízi rétegek, főleg agyagokból állanak s csupán két réteg homokos közöttük. Ezek felelnek meg a régi fúrásban a 33. számú rétegnek, melyből Zsigmondy V. Chara Esclieri Braun és egy Candona sp. ostrakodát említi. Az új fúrás e rétegeiben is elég gyakoriak a charák és az ostrakodák. De ezeken kívül még apró csigák is előkerültek, melyek például a 430.40—435.10 m. közötti rétegben az iszapolási maradékot képezték minden más szervetlen maradvány