Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

48 Dr. Majzon László és dr. gróf Teleki Géza nélkül. Ezeket Sümeghy ]. főgeológus ur is megvizsgálta és kétféle Hydrobia sp.-hez tartozónak találta. A kattienbe tartozó üledékek már kimondottan homokkő, homokos agyagok és homokból állanak. Ritkábban található csak egy-egy agyagréteg közöttük. Rupélien rétegei csak legfelül tartalmaznak kevés homokot, míg a nagyrészük márgás agyag, vannak közöttük keményebb tagok is. Egy részük gazdag foraminifera-faunájuk révén megegyező a kiscelli agyaggal. 1120.45 m.-től 1190.00 m.-ig sötétebbszínű, néhol sósavval megcsöppentve, nem pezsgő agyagrétegek is találhatók. Ezek a rétegféleségek, mint arra alább kitérünk, foraminifera-faunát nem tartalmaznak. A rupélien legalsó rétegeit igen kemény agyagmárgák képezik. A lattorfienbe, — a budai márga ekvivalensének vehető réteghez — márgás üledékek tartoznak. Az I. számú fúrásból ismert szénréteg itt hiányzik, melyről már Vitális I. (34. p. 150.) megemlékezik. A felsötriászt dachsteini mészkő képezi, mely a városligeti II. számú mélyfúrás utolsó rétege. Az egyes geológiai korokba sorolható rétegek vastagságát, az I. és II. számú fúrásban összehasonlítva, adja az alábbi kis táblázat: Kor Városliget Kor I. | II. Holocén Pleisztocén 15-53 m. 0 20 tn. ^ - ff-10 m. 16 90 m. Tortonien „. Helvécien 330 13 m. 145 00 m.t 397-70 m. 252-70 m. | Alsómiocén (édesvízi) 1810 m. 22 00 m. Kattien 216 08 m. 222-90 m. Rupélien 325-42 m. 546-50 m. Rupélien és a felsőtriász közé eső rétegek 11-76 m. 40 60 m. Feltárt felsőtriász (1.-ben dolomit, II.-ben dachsteini mészkő) 53-46 ni. 9-30 m. Az előbbiekből kitűnt, hogy a felsőtriász korba sorozott üledékek jóval mélyebben helyezkednek el a II. számú fúrásban s az itt feltárt triász felett fekvő képződmények is vastagabbak. Evvel kapcsolatban a magyarázatot megtaláljuk Schajarzik F. (11., 28.), Vendl A. (3.) és Földvári A. (1.) munkáiban. A mezozoos rögök relatív mozgása folytán medenceszerű besüllyedések keletkeznek, melyek révén azután az Alföld felé haladva, mindinkább nagyobb mélységbe kerültek a rögök rétegei.