Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1940. évről - Takáts Tibor dr.: A titkári jelentés

374 Szakosztályi ügyek az I

(J40. évről 374 környékén gyűjtött újabb hidrológiai adatáit ismertette, a másikban pedig a selypi artézi kútról beszélt; Tarics Sándor a budapesti langyosforrások vízhozamával kapcsolatos megfigyeléseiről számolt be. Áprilisi szakülésünkön a karsztvízzel foglalkoztunk; Schréter Zoltán dr., Vigh Gyula dr. és Vadász Elemér dr. előadásait hallhattuk. Májusban Pap Ferenc tartott előadást Budapest vízellátásának mai helyzetéről, Molnár Dénes a Székesfővárosi Vízművek víznyerő területeinek hidrológiájáról beszélt, Varga István György pedig Budapest hévforrásokkal történő távfűtésének lehetőségeit tárgyalta. Júniusi szakülésünkön Szabó Pál Zoltán dr. a mecseki karsztvizekről beszélt, Kessler Hubert dr. pedig új adatokat mutatott be az Aggtelekibarlangrendszer hidrográfiájához. Szeptemberi ülésünkön meteorológiai tárgyú előadások hangzottak el: Réthly Antal dr. a budapesti csapadékmérések történetét ismertette, Berkes Zoltán dr. és Kakas József dr. pedig a fővárosban lehullott csapadék területi eloszlásáról beszélt. Október havában hidrobiológiái előadásokat hallottunk: Entz Géza dr. Budapest és környékének hidrobiológiái viszonyairól adott tájékoztatót; Krepuska Gyula dr. Budapest hidrobiológiái irodalmát állította össze; Kender József dr. a budapesti langyosforrások hidrobiológiái viszonyairól, Kottász József dr. a hidrobiológiái vizsgálati módszerekről, Török Piroska dr. a budapesti földalatti vizek faunájáról tartott előadást. Novemberi szakülésünkön Szabó János a főváros csatornaépítkezéseiről beszélt, különös tekintettel az agresszív vizekre; Lászlóffy Woldemár dr. a Duna budapesti szakaszáról" tartott előadást; Takáts Tibor dr. a szulfátosi vizek szulfát-tartalmának változására vonatkozó kísérleteit ismertette. Decemberi szakülésünk alkalmával Bilkei Pap Lajos dr. előadását hallottuk a budapesti hévvizek gyógyhatásáról; Szviezsényi Zoltán az idegenforgalommal kapcsolatban beszélt a budapesti gyógyvizekről; Széky Pálma az Erzsébetsósfürdő hidrológiai viszonyaihoz szolgáltatott újabb adatokat. Az itt elhangzott előadásokon kívül szakosztályunk tagjai számos egyéb helyen is ismertették tudományos működésük eredményeit. Ezek közül csak egy párat sorolok fel: Rohringer Sándor társelnökünk a Német-Magyar Társaság meghívására Bécsben előadást tartott „A németországi hajózható csatornák hatása a magyar gazdasági életre" címmel; Lászlóffy Woldemár dr. a Magyar Mérnök- és ÉpítészEgyletben tartott előadást a tavaszi árvízről; Papp Ferenc dr. a Szt. István Akadémiában a Dunántúl építőköveiről beszélt; Láng Sándor dr. a morfológiai ismeretek tanításáról értekezett a Magyar Földrajzi Társaság egyik ülésén; Horusitzky Ferenc dr. a Budapesti Építőmesterek Ipartestületében tartott előadást Budapest földtani viszonyairól. Az év tavaszán a Budapest Fürdőváros Egyesület és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előadássorozatot rendezett, melynek címe volt: „Budapest fürdőváros műszaki szempontból". Az előadássorozaton tagjaink közül előadást tartottak: Papp Ferenc dr. „A budai hévvízek" címmel, Mazalán Pál „A modern fúrástechnika" címmel, Pávai-Vajna Ferenc „A Széchenyi-fürdő II. kútja" címmel. Az anyaegyesületben Vitális István tartott előadást a szénről. A Bányászati és Kohászati Egyesületben Telegdi-Róth Károly előadását hallottuk a visszatért Erdély bányászatáról. Igen messze vezetne, ha felsorolnám ezen a helyen azt a számtalan, de igen nagy értékű tudományos dolgozatot és közleményt, mely tagtársaink tollából a legkülönbözőbb magyar és idegennyelvű folyóiratban megjelent. De annyit legyen szabad megjegyeznem ezzel kapcsolatban, hogy a szakirodalom áttekintése büszkeséggel kell, hogy eltöltsön minden szakembert, mert a megjelent dolgozatok úgy a magyar tudásnak és munkakedvnek, mint a tárgy iránti szeretetnek újabb fényes bizonyítékait adják. Amikor az elmúlt esztendő hidrológiai krónikáját nagy vonásokban összeállítom,