Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1940. évről - Takáts Tibor dr.: A titkári jelentés

Szakosztályi ügyek az I

(J40. évről 375 nem feledkezhetem meg arról a kimagasló és örvendetes tényről, hogy a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság forrás- és fürdőmegfigyelő állomást létesített. A budapesti gyógyforrások rendszeres, tervszerű megfigyelésének szükségét kiváló és lelkes szaktársaink már a mult század óta hangoztatták. A budapesti gyógyforrások nagy száma miatt azonban, jóllehet több kutatóintézet érdeklődött egy-egy részlet iránt, a források összességének állandó megfigyelésére eddig nem akadt vállalkozó. Fővárosunk területén 116 melegforrás, 260 keserűvizes kút és 1 sós-artézikút, összesen 377 gyógyforrás van, melyeket szakszempontból éveken át rendszeresen nem figyelnek meg és nem ellenőriznek. A Központi Bizottság életre hívta azt a régi tervet, hogy külön osztály szerveztessék a források figyelésére, így a Bizottság keretében eddig működő osztályok kiegészülnek a IV. Forráskutató Osztállyal. Ennek az osztálynak a legfontosabb feladata a források állandó tervszerű megfigyelése, nyilvántartása, a megfigyelések adatainak szakszerű feldolgozása, azoknak megőrzése, hogy a különböző szaktudományok képviselői (orvosok, balneológusok, geológusok, hidrológusoik stb.) az őket érdeklő részleteket könnyen megszerezhessék és megfelelő módon értelmezhessék. Ma, amikor az általános és helyes törekvés mindenütt az, hogy a meglevő értékeket nyilvántartsák, figyeljék és úgy szabják meg a jövő fejlődés útját, csak örömmel üdvözölhetjük a Központi Bizottságnak tudományos szempontból is nagy horderejű elhatározását. Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Szakosztályunk tagjainak létszámában a következő változások történtek. Elhunyt 6 tagtársunk (1. alább), kilépett 5 (Dudich Endre, Hévíz Gyógyfürdő, Esztergomi Takarékpénztár, Hódmezővásárhelyi Kultúrmérnöki Hivatal, Kadic Ottokár). Az apadás tehát 11 fő. Ezzel szemben 10 új tagot üdvözölhetünk tagtársaink sorában: Budapest Székesfőváros Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetét, Budapest Székesfőváros Gyógyfürdőinek és Gyógyforrásainak igazgatóságát, a Zsigmondy Béla Rt.-t, Fülöp Géza vegyészmérnököt, dr. Láng Sándor gimnáziumi tanárt, dr. Pöltzel Jenő miniszteri tanácsost, dr. Sarló Károly székesfővárosi fővegyészt, Hampel Ferenc századost, Szamosi Mihály gimnáziumi tanárt és a Saxlehner András céget. Szakosztályunknak jelenleg 1 tiszteleti, 17 alapító, 162 rendes és 18 előfizető tagja van, összesen 198. Szakosztályunk tagjai közül a mult évben kitüntetés érte dr. Vendl Aladár műegyetemi ny. r. tanárt, akit a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a folyó 1940/41-ik tanévre Rector Magnificusává választott; a kormányzó úr őfőméltósága a m. kir. külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. Varga József, a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter a jugoszláv Szent Száva-rend I. osztályát elfogadja és viselje; a kormányzó úr őfőméltósága dr. Cholnoky Jenő egyetemi ny. r. tanárnak a Magyar Érdemrend középkeresztjét, dr. Boros Ádámnak a mezőgazdasági kísérletügyi 1. oszt. főadjunktusi címet és a VII. fiz. oszt. jellegét, Holl Gyula min. tanácsosi címmel felruházott min. osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi jelleget, Mazalán Pál nyug. bányatanácsosnak a m. kir. bányaügyi főtanácsosi címet, dr. Pávai-Vajna Ferenc fögeológus, főbányatanácsosnak a m. kir. bányaügyi főtanácsosi címet adományozta; a kormányzó úr őfőméltósága a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. vitéz Lengyel Endre egyet, magántanárnak, a budapesti r. kat. polgáriiskolai tanárképző főiskola rendes tanárának az egyetemi oktatás és a szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér műegy. adjunktusnak, a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárának az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet adomá-