Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Szabó János: A székesfőváros csatornaépítkezései, tekintettel az agresszív vizekre

A székesfőváros csatornaépítkezései tekintettel az aggresziv vizekre 311 ból 7 cm élhosszúságú próbakockákat készítenek, melynek nyomószilárdsága 20 C°-on 40—50 kg/cm

2 között ingadozhat. A habarcsnak 200 C°-on oly hígnak kell lennie, hogy a téglák között 3 mm vastagságú kötőréteg könnyen előállítható legyen. A kész habarcs térfogatsúlya 1.8—1.9 tonna/m

3. A habarcsnak azonkívül plasztikusnak kell lennie, hogy függőleges falazatról se csurogjon le. Ugyanilyen pontos előírásokat kellett az aggresziv talajvízben épülő csatornák egyéb anyagaira is megszabni. Az építéseknél, figyelemmel a szigetelési munkák jóságához fűződő fontos érdekekre, külön előírtuk, hogy szigetelési munkát a vállalkozó cég csakis szakiparosokkal végeztethet. A vállalati építési feltételek ilyen nagyarányú megváltoztatása, valamint a Magyar Racionalizálási Bizottság törekvése hozta létre az új csatornaépítési vállalati feltételeket, amelyeket végül is — a magánérdekeltségeket is bevonva — am. kir. iparügyi minisztérium, a főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya, valamint az Útügyi Intézet közös munkával kidolgozott s e feltételeket a m. kir. Iparügyi Miniszter úr 23 000/1937. —II. Ip. M. szám alatt országos érvénnyel kötelezővé tett. Minthogy a különleges csatornaépítőanyagok „a Magyar Országos Szabványok"-ban még nem szerepelnek, ennélfogva a szóbanlévő építési anyagok előírásai is teljes részletességgel egyelőre az említett vállalati feltételekbe kerültek be. A legújabban létrejött vállalati feltételeket összehasonlítva a háború előtti években szereplő csatornaépítési vállalati feltételekkel, leszögezhető az építési technikának nagymértékű előrehaladása, valamint az építési anyagokban a minőségre való törekvés kellő érvényesítése. Elegendő e tekintetben csak a közönséges betoncső minőségi feltételeit, mint aminők az élnyomási szilárdság, vízzáróság, kopás, vízfelvétel stb. figyelemre méltatni, szemben azzal a régebben szereplő csőátvételi feltétellel, hogy a betoncsövet fel kell állítani s azután el kell dönteni; ha eldöntés után a cső nem törik össze, akkor azt átvehetönek kell minősíteni. A csatornaépítési anyagok történetére vetett rövid visszapillantás annyiban is érdekes, hogy valamely építőanyag megbízhatatlansága bizonyos kívánt célra néha, sajnos, csak évtizedes tapasztalatok után állapítható meg. 50 évvel ezelőtt, pl. az úgynevezett románcementbeton csatornák nagyon népszerűek voltak, amíg rájöttek, hogy a természetes úton előállítható, olcsó románcement használatával fel kell hagyni, mert minősége nem egyforma és megbízható. 40 év után a portlandcementbeton, mint modern építőanyag is elvesztette elsőbbségét bizonyos talajviszonyok mellett a csatornaépítésnél. De a kártékony talajvizektől eltekintve is bebizonyult, hogy a csatornázáshoz eddig általában alkalmazott portlandcementbeton a különféle természetű szennyvíz részben kémiai, részben mechanikai hatásaival szemben sem közömbös. A mult