Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Szabó János: A székesfőváros csatornaépítkezései, tekintettel az agresszív vizekre

306 Szabó János az eredeti talajvíz töménysége. Minthogy a mozgó talajvíznél mindig új és új káros anyagok érintkeznek a csatorna falával, mozgó talajvíz esetén messzebbmenő védekezés szükséges, mint állónál. A fővárosi aggreszív talajvizek szintje igen tág határok között (néhol 2 m-el) változik. Az aggreszív talajvizek ellen való védekezés kérdése a fővárosban főkép a háború után nyomult előtérbe, amikor a külterjes fejlődés folyamán éppen az aggreszív talajvizes külső városrészekre terjeszkedett ki a csatornaépítési tevékenység. Az út- és csatornaépítési ügyosztály, illetve a Székesfőváros Ütügyi Intézet anyagvizsgáló csoportja a védekezés körül már a háborút megelőző időkben végzett kísérleteket s ezt a kérdést igen behatóan tanulmányozta. Ezeket a kísérleteket részben a laboratóriumban, részben a Sósfiirdő mellett berendezett keserűvizes kísérleti kutakban különféle keverésű betonkockákkal éveken át folytatták s az időnként ezen a szakterületen felmerülő módszerek gyakorlati jelentőségét állandóan ellenőrizték. Elsősorban azzal kísérleteztek, hogy a beton készítésénél a cementen kívül transzlisztet is adagoltak. Azt a célt kívánták ezzel elérni, hogy a transzliszt igen magas kötőképes kovasav-tartalmával a cementben a lekötés után is fennmaradó mészhidrátot lekösse. A káros anyagok ugyanis legelsősorban erre a szabad mészhidrátra hatnak. A tapasztalat azt mutatta, hogy a betonban lévő szabad meszet a transzliszt kötőképes kovasav része leköti ugyan, s a gipszképződés ezzel megakadályozható; azonban a szulfátoknak a kalcium és alumíniumszilikátokra, tehát a kötött betonra való káros hatása változatlanul megmarad s a kalciumaluminátszulfát, vagyis a cementbacillus képződésére a transzliszt alkalmazása után is megvan a lehetőség. A hazánkban forgalomba hozott aluminiumcementtel, vagy más néven bauxitcementtel is folytak kísérletek. Az aluminiumcementnél a gyárak a mésztartalmat a lehetőség határáig korlátozták, ellenben az aluminiumoxid-tartalmat emelték. Az aluminiumcementek nyersanyaga lényegében bauxit, amihez megfelelő mennyiségben meszet és márgát adagolnak. A nyersanyagkeveréket egész az olvadás pillanatának bekövetkezéséig égetik, ezért Schmelzcementnek is hívják. A hevítés után keletkezett klinkerterméket széjjelőrölve nyerik a cementet; főanyaga kalciumaluminát. A kész cement a mész- és aluminiumoxidot közel egyenlő arányban tartalmazza. A kötési folyamat itt más, mint a normál portlandcementnél. Lényegében kalciumhydroaluminát keletkezik; kovasavszilikát csak igen elenyésző mennyiségben, s a gyárak állítása szerint szabad mészhidrát egyáltalán nem képződik. Az kétségtelen, hogy a bauxitcement-beton aluininiumvegyületeit az aggreszív vizek nem bontják meg olyan könnyen, mint a portlandceme .t