Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
VI. FEJEZET: Az esővíz - Szabó János: A székesfőváros csatornaépítkezései, tekintettel az agresszív vizekre
A székesfőváros csatornaépítkezései tekintettel az aggresziv vizekre 307 mészvegyületeit. Tapasztalataink szerint azonban a nagyobb töménységű aggresziv vizekkel szemben a bauxitbeton sem közömbös; főkép a nátriumszulfát (Glaubersó) tartalmú talajvizekkel szemben érzékeny. Ennek hatására a mészhidrátból, melynek a bauxitbetonban való jelenlétét egyesek tagadják, kalciumszulfát és nátriumhydroxid képződik; ez "pedig tovább a beton kalciumaluminátjával oldható nátriumalumináttá alakul. Ez a nátriumaluminát is a beton cementjéből oldódik ki, ami által a beton szerkezete meglazul. A bauxitcementnél a korrózió jóval lassúbb, mint a portlandcementnél: használatával azt érjük el, hogy a kalciumban szegényebb és aluminiumoxidban dúsabb bauxitbetonnál a kisebb kémiai tömeghatás folytán a keserűvíz káros behatása csak hosszabb idő múlva jelentkezik. A bauxitcementbeton-csatornáknál érdekes tünet, hogy egészen gyenge aggreszívitású talajvizek esetén is igen sokszor észlelünk fehér színű kivirágzásokat, amelyeknek vastagsága néhol az 50 mm-t is eléri. A Kir. József Műegyetem Műszaki Mechanikai Laboratóriumának szakvéleménye szerint ezeknek nem lényeges oka a talajvíz szulfáttartalma. A kivirágzások anyaga kalciumkarbonát és célszerű kalciumhydroaluminát, amely a beton cementtartalmából lúgozódik ki; tehát a kivirágzás a betont gyengíti. Másik érdekes jelenség az volt, hogy a talajvízszint változásainak vonalában a kikristályosodott sók a betonban szétmállást okoztak. Újabban az „S 5 4" jelzéssel forgalomba hozott cementtel folytak kísérletek. A próbakockák a tömény szulfátos oldatokban ellenálló-képesebbnek bizonyultak, mint a bauxitbeton kockák. Az „S 5 4" jelű cement analízise szemben a portlandcementtel összetételében nem mutat különös eltérést, ami a nagyobb ellenállóképességet igazolná. Úgyhogy az ,,S 5 4" jelű cement nagyobb ellenállóképességét a vegyi összetétel kedvezőbb konstituciójában kell keresni. A székesfőváros figyelemmel a kedvező kísérleti eredményekre, az „S 5 4" cementből már is több csatorna-próbaszakaszt épített. A talajvíz kisebb szulfáttartalma esetében a beton jósága, vagyis vízzárósága és tömörsége a káros hatás ellen megfelelő lehet. Éppen ezért a csatornázásra felhasznált betonnak köbméterenként 300 kg cementet kell tartalmaznia és helyesen választott kavicsszem-nagyságokkal, valamint megfelelő vízcementtényezővel és gondos döngöléssel úgy kell elkészíteni, hogy a betonban lehetőség szerint hézag ne maradjon. A jó beton készítésére irányuló törekvés eredményezte, hogy a természetes, igen nagy homoktartalmú dunai kavicsot ma már csatornaépítésnél beton készítésére csak úgy használják fel, hogy a helyszínre szállított anyagból a homokot és a kavicsot előbb szétrostálják s azután ebből állítják elő 20*
