Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Zaitz László: A városok csatornázása

A városok csatornázása 301 Az építkezésekkel kapcsolatos kiadások összege összesen 11,000.000 pengő. A csatornahálózatnak ez a nagy fejlődése az utóbbi években természetes folyamatnak mondható, mert nemcsak a természetes városfejlődés következtében előálló igényeket kellett kielégíteni, de a háború alatti kényszerű mulasztásokat is kellett pótolni. A csatornahálózatnak nagyarányú fejlődése az utóbbi hatvan évben akkor szembetűnő, ha a hálózat kiterjedését kapcsolatban a lakosság növekedésével, az egyes évek szerint táblázatban szemléltetjük. A közcsatornahálózat kiterjedése: Év Lakosság Balparton Jobbparton Összesen 1867 ... 186.360 54.000 26.000 80.000 1883 ... 412.000 160.000 50.000 210.000 1935 ... ... 1,060.000 456.544 242.065 698.609 1936 ... ... 1,060720 458.906 245.271 704.177 1939 ... ... 1,115.900 468.713 261.365 730.078 A magánosok által épített ideiglenes jellegű utcai csatornák, vagyis az úgynevezett magáncsatornák hossza: 1939. év végén: a balparton 53.374 fm a jobbparton 50.229 fm Összesen: 103.603 fm A csatornahálózat teljes hosszúsága 1939. év végén: közcsatorna 730078 fm magáncsatorna 103.603 fm Összesen: 833.681 fm Az 1939. év végén tehát Budapest összes csatornáinak hossza 833.681 fm, ami a Budapest—Róma távolságának felel meg. A főváros csatornahálózati adatait összehasonlítva néhány európai nagyváros hasonló adataival, az egy lakosra eső csatornahosszúságokat a következő táblázat tünteti fel: Lakosok Csatornahálózat Egy lakosra száma hossza km eső csatorna hossza m. London 5,600.000 4.640 0.83 Berlin 4,251.400 5.069 1.18 Bécs 1,970000 999 0.53 Róma 1,111.189 630 0.58 Hamburg 1,128.300 807 0.71