Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Morvay Endre dr.: Az 1940. és 1941. évi árvizek

282 Dr. Morvay Endre lyozták a medret a Csepel-sziget körül is. Éppen időre készültek el, hogy az 1876. évben bekövetkezett nagy, jeges árvíz ellen védelmet adjanak. Ez a 7.67 m magasságú árvíz igen nagy károkat okozott s figyelmeztetett, hogy a főváros árvízvédelme még további kiépítésre szorul. Ezért szabályozták nagyobb kiterjedésben a Dunának a fővároshoz csatlakozó szakaszait, a medret megfelelő mélységig kikotorták, a víz lefolyásának kellő sebessége érdekében a kiszélesedő, zátonyos szakaszokat védőmüvekkel, gátakkal összeszorították, a kiépített rakpartok védelmét a mai állapotnak megfelelően 9 m-re emelték. A ma már 27 km hosszú dunai partvonalból 13 km-t mint végleges rakpartot építettek ki. Ezekhez kiegészítőén ideiglenes védtöltések, gátak csatlakoznak. Budapest árvízvédelmét azonban nemcsak a kiépített védőművek és közművek szolgálják, hanem a közigazgatás egész szervezete, azok az intézkedések, amelyeket az árvízvédelmi szabályrendelet és ennek végrehajtási utasítása írnak elő. A jól megszervezett árvízi szolgálat, a helyes, a gyors és az összhangban lévő intézkedések az árvízvédelemnek, biztonságunknak fontos kiegészítői. — Az árvízvédelmi szolgálat rendszerbe foglalja, pontosan megállapítja a fokozatosan emelkedő dunai vízállásoknál szükséges tennivalókat, a szakközegeket a kijelölt helyekre állítja. Az ellenőrzés, a felügyelet és az irányítás szerepe, munkája személyenkint ismeretes. A védőeszközök: a szivattyúk, a szerszámok, építési anyagok, felszerelési tárgyak, a szállítóeszközök mind pontosan nyilvántartva, állandóan rendelkezésre állanak s a leggyorsabban igénybevehetők. A szakszerűen megépített védőmüvekkel és a jó, éber, szakképzett, kellően fölszerelt védelmi szolgálattal kell elhárítani az árvizek veszedelmét. Az 1940. évi árvizet a rendkívüli kedvezőtlen hőmérsékleti és csapadékviszonyok már előre valószínűvé tették. Még élénken emlékezetünkben vannak azok a rendkívüli havazások, hóviharok, amelyek nemcsak Budapest közlekedését bénították meg hosszasan, de országszerte is zavarokat okoztak. A kora téli hidegek átfagyasztották a talajt, a vastag hótakaró úgyszólván mindent ellepett. A hó addig még elő nem fordult mértékben a 120 cm-t is meghaladta, több mint száz éve ennyi csapadékot nem észleltek. A befagyott Duna jégpáncélja, melynek vastagsága nagy téli hidegek alkalmával általában 15—20 cm, ennek a- vastagságnak a kétszeresét érte el. — A főváros alatt jégtorlaszok keletkeztek. A március közepén hirtelen jött olvadásra lefolyó nagy vízmennyiségek a medret elzáró jégtorlaszok miatt nem tudtak lefolyni, a Duna megduzzadt. Március 18.-án volt a Duna a legmagasabb: 7.24 m. Ily magas árvíz 1876 óta, tehát 64 éve nem fordult elő. Részben a kérésünkre végrehajtott légi