Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

A Duna Budapestnél 263 1901. január 11. 1938. december 23. 1885. január 31. 1939. január 2. 1858. január 13. 1887. január 24. 1921. december 3. 1908. december 31. 1925. január 28. 1921. december 10. 10 cm (jeges víz) 9 „ „ „ 5 3 0 + 6 + 6 + 8 + 10 + 10 Éppúgy, mint az árvizek esetében, a kisvizeknél is a jeges időszakban észlelték a rendkívüli szélsőségeket. Vízkivételek tervezésénél vagy szennyvízlevezetéseknél természetesen az így elért — 76 cm-t kell irányadónak tekintenünk. Azonban akár a főváros fölötti dunaszakaszon keletkezett jégtorlasz tartotta vissza a vizet s annak következtében szállott le ennyire a víz szintje, akár a Dunában egyesülő vizek forrásvidékén uralkodó rendkívüli hideg miatt csappant meg a folyam hozama, annyi bizonyos, hogy ezek a kisvizek mindenkor a hajózás teljes szünetelése idején fordultak elő. Kikötőhelyek (partfalak) építésénél tehát elegendő, ha a jégmentes időszakban eddig észlelt legalacsonyabb vízszint alatt biztosítjuk a hajók parthozállásához szükséges mélységet. Ebből a szempontból legkisebb vízállásnak a Budapesten 1921. december 3-án leolvasott + 6 cm-t tekinthetjük. Ezen a napon is jelentett ugyan az észlelő ritka zajlást, de a dunai hajóforgalom még nem szünetelt, a vízviszonyokat a jég nem befolyásolta károsan. A Duna budapesti vízszíningadozásaira eddig négy határértéket kaptunk. Ha még kiszámítjuk az 1876 óta eltelt 65 év napi vízállásadatainak számtani középértékét, az eredményként kapott -f 244 cm-rel a vízjárást jellemző ötödik számhoz jutunk. De joggal felmerülhet az a kérdés is, hogy mi az egyes években előforduló legnagyobb, ill. legkisebb vízállások középértéke, vagyis milyen határok között szokott ingadozni a vízállás. Az így kapott számokat közepes kis-, ill. nagyvíznek nevezzük. Velük együtt most már 7 értékkel jellemezhetjük a vízjárást.

3 3 A M. Kir. Vízrajzi Intézet ezeket a jellemző vízállásokat a következőképpen jelöli: LNV vagy]LNV|= legnagyobb viz: valamely helyen eddig észlelt legnagyobb vízállás (jégmentes, ill. jéggel befolyásolt). Csak a jelenlegi mederviszonyok között lehetséges vizeket szoktuk megadni. NV vagy fNV| = nagyvíz: valamely észlelési sorozatban (hónap, év, évtized) előfordult legnagyobb víz. KNV = közepes nagyvíz: valamely észlelési sorozat egyes tagjaiban észlelt