Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél
264 Dr. Lászlóffy Woldemár A 7 jellemzőt természetesen nemcsak egész évekre, hanem hónapokra is kiszámíthatjuk és így a vízjárás időbeli alakulásáról is jó képet kapunk. Az alábbi táblázat és a 39. ábra a Duna budapesti vízmércéjén 1911 és 1940 közt észlelt adatokból készült. (A jeges szélsőségek természetesen csak ott szerepelnek, ahol a jégnélkiili szélsőségeket felülmúlják.) A Duna jellemző vízállásai Budapesten (1911—1940). Hónap: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Xli. Év: | NV] 724 724 NV " 320 333 353 370 401 409 386 376 335 274 267 256 521 KNV 652 684 687 659 618 637 634 620 644 464 522 604 687 KÖV E 213 212 253 294 314 319 295 264 230 182 176 166 243 KKV ~ 126 132 182 205 231 246 224 189 153 120 142 97 68 KV = 10 30 29 82 109 77 114 75 54 20 24 6 6 (TCvl u —76 —64 22 —76 A 39. ábra élénken szemlélteti a Duna vízjárásának sajátos vonásait. A 30 esztendős időköz évi közepes vízállása 243 cm, gyakorlatilag egyezik a 65 éves középpel. A vízszín ingadozásainak szélső határai a 3 évtizedben — 76 és 724 cm, vagyis éppen 8 méteres játékról van szó. Ha a jégokozta rendkívüli szélsőségektől eltekintünk, akkor a vízjáték -f- 6 cmtől 687 cm-ig terjed, vagyis 681 cm. A legnagyobb vizet márciusban, a legkisebbet januárban (jég nélkül decemberben) észlelték, de az év első négy hónapjának mindegyikében volt már 650 cm feletti vízállás és a tél mindhárom hónapjában leszállott már a víz szintje a mérce nullapontja alá. A havi középvízállások vonala szabályos évi változást mutat. Többi folyónk szokásos március-áprilisi árvizeivel ellentétben a Dunára a májusjúniusi nagyvíz jellemző, mert az alpesi vízgyűjtőterület hótakarójának olvadása a legcsapadékosabb hónapra, júniusra esik. (A hirtelen olvadás vagy jégtorlódás okozta legnagyobb árvizek a Dunán is februárra-márciusra esnek, de a legbővebb vizű hónap mégis június.) Szeptembertől rohamosan csökken a vízállás, és sajnos, éppen azokban a hónapokban a legalacsonyabb, amelyekben mezőgazdasági terményeink értékesítése a legnagyobb élénkséget kívánná a dunai forgalomban. Vízi építkezésekre legnagyobb vízállások számtani közepe. (Pl. évi KNV 1910/19 = az említett 10 esztendő évi NV-einek számtani közepe; vagy: októberi KNV 1911/40 ~a szóbanforgó időszak harminc októberhavi NV-ének középértéke.) KÖV = középvíz,, valamely adatsorozat valamennyi értékének számtani közepe. KKV = közepes kisvíz, ^ KV, |KV | = kisvíz, > a fentiekhez hasonló értelmezéssel. LKV,| lTw | = legkisebb víz, J I f = a vonalkeret jéggel befolyásolt vizet jelent.
