Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

262 Dr. Lászlóffy Woldemár A rendszeres vízállásészlelés megindulása, vagyis az 1823 óta eltelt 117 esztendő vízállás-feljegyzései ugyan 1850-től, tehát 90 éve, egyazon null-vízszintre vonatkoznak. De a Vízrajzi Osztály 1886-ban történt megszervezésekor csupán 10 évre visszamenően dolgozták fel a vízállásadatokat (az ölrendszerben leolvasott számok mindegyikét át kellett számítani centiméterre!), és az 1839—45 közötti feljegyzéseket már akkor sem találták meg. így csak az évi legnagyobb és legkisebb vízállásról vannak 1848-ig visszanyúló megszakítás nélküli feljegyzéseink anélkül azonban, hogy a jeges és jégnélküli vizeket szétválasztották volna. Az alábbi adatok ezért csupán az 1876 óta eltelt 65 évre vonatkoznak. Nevezetesebb jégnélküli árvizek Budapestnél, 1876—1941. 1876. március 9. 727 cm 1940. március 30. 687 a 1923. február 10. 684 a 1897. augusztus 8. 680 a 1899. szeptember 22. 670 a 1883. január 9. 661 2 11 1920. január 22. 656 11 Mivel az 1876. március 9-i 727 cm-es legmagasabb jégmentes árvízszín a fővárosi dunaszakasz szabályozása előtti időre esik, és azóta az elmúlt igen nedves esztendőben is csak 687 cm-es vízállást észleltek, megállapíthatjuk, hogy Budapestnél mintegy 700 cm magasságban van a legmagasabb jégnélküli árvizek szintje. Az előadottakból a fővárosi árvízvédelmi müvek magasságának alsó határa -f- 750 cm-re adódik, míg hidak építésénél a dunai hajóforgalom zavartalansága érdekében szabadon hagyandó 6-5 m magasságot elegendő a -f- 700 cm-es szint felett számítani. Vizsgáljuk most az előfordult legalacsonyabb vízállásokat. A megszakítás nélkül 1848-ig visszanyúló adatsor legkisebb értékei rendre a következők: Nevezetesebb kisvizek Budapestnél, 1848—1941. 1933. január 30. 1909. január 3. 1902. december 14. 1895. január 14. 1894. január 8. 1927. december 26. 2 Jég volt ugyan, de torlasz nem — 76 cm (jeges víz) — 72 „ „ „ 55 ti it ti 30 ti ti a 27 ^

1 ti a ti 22 n f) n