Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

A székesfőváros munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban 249 A fővárosban több helyen fordultak elő csuszamlások, melyek részben beépített területeket veszélyeztettek. Ilyen esetekben a teendők általában a következőképen alakulnak ki. A veszélyeztetett földtömeg káros talajvíztől való mentesítése és kiszárítása a feladatnak a közvetlen megoldása. Az ily irányú műszaki munkák hatásának kifejlődése azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ha értékes építmények vannak veszélyeztetve, megkísérelhetjük a labilis földtömegnek a lehetőség szerint támfalakkal való megtámasztását is, mert e munkának eredménye rövidebb időn belül mutatkozik. A csuszamlásos területnek a káros talajvizektől való megvédése mélyszivárgók által történik. A szivárgókat a mélyebb, vizet át nem eresztő talajrétegekig visszük le. Alul betonvályukat képezünk ki a vizek levezetésére és e fölé kőrakást alkalmazunk, amely szükség szerinti magasságig, néha majdnem a térszínig felér. A szivárgók által összegyűjtött vizet csőcsatornákon át vezetjük le és kötjük be valamely vízvezető árokba, vagy csatornába. A szivárgó rendszerek egyik fajtája a hegy felöli oldalon körülfogja a veszélyeztetett területet és kellő mélységben megépítve, a talajvizek odaáramlását megakadályozza és azokat oldalt vezeti le, kikerülve a csuszamlásos területet. E szivárgókat a veszélyeztetett területen kívül, a stabil földtömegben kell megépíteni. Az ilyen védőövet célszerű kiegészíteni olyan szivárgókkal is, melyek a csuszamlásos területen belül esnek és melyek alulról a hegy felé haladva és legyezőszerüen szétágazva a földtömeg kiszárítását eredményezik. A labil földtömeg területére eső ilyen szivárgók megépítése kényesebb a fentemlítettnél és csak száraz időben való végrehajtása ajánlatos. E szivárgók vonalozását lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy irányuk közel a csúszás irányába essék, mert így a még esetleg bekövetkezhető mozgások nem törik azokat össze. Néha azonban e szivárgók vonalozását csak úgy lehet megválasztani, hogy az a csúszás irányától eltérően halad és vele bizonyos szöget alkot. Ilyen esetekben a szivárgó nyomást kaphat és a mozgó földtömeggel szemben nem elég ellenálló. Ilyenkor célszerű a szivárgót csak kisebb szakaszokban építeni és helyenként a lazább kőrakat helyett betonba ágyazott kőfalakat készíteni. Ezek a falazott pillérek a földtömeg elmozdulását nem engedik meg, de egyúttal üregesen készülvén, szivárgó jellegük is megmarad. Ezeket az üreges pilléreket egyben szárító és szellőztető műveknek is felhasználhatjuk. A szivárgókat helyenként aknákkal láthatjuk el a megfigyelések szempontjából. A csuszamlás által veszélyeztetett területen fontos a felszíni vizek