Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

250 Demeter Dezső helyes levezetése, mert ezáltal a vizek nem tudnak nagyobb mennyiség­ben beszivárogni az altalajba. A lehetőség szerint a szóbanforgó terüle­tet burkolni kell. E burkolásnak és a talaj megkötésének legegyszerűbb módja a megfelelő-növényzettel való ellátás. Az egyensúlyi helyzet kialakulására hatással van a terület lejtése. Erősen vízáteresztő talajoknál meredek lejtők mellett még kellő víztele­nítés után is fordulnak elő bajok. Ezért célszerű a terep lejtését a lehető­ség szerint csökkenteni. Ezek után a székesfőváros néhány csuszamlásos védőmunkáját ismertetem vázlatosan. 1. Az úgynevezett Drasche-féle telken a II. ker., Pasaréti-út és Herman Ottó-út közelében a m. kir. Szöllészeti Intézet körül már a világháború idejében mutatkoztak csuszamlások. Itt a Drasche-féle téglagyár az agyagkitermelés folytán meredek földrézsüket képezett ki. A löszréteg alatt kiscelli agyag képezi a talajt, melynek felső része sár­gás színű, néhol törmelékes és vízáteresztővé vált. A csapadékvizek és az odaáramló talajvizek beszívódtak a talajba és azt több méter vastag­ságban átnedvesítették. Az átnedvesedett földtömeg azután a meredek rézsűk folytán állékonyságát elvesztette és csuszamlás keletkezett. A bajok orvoslása céljából már a világháborúban készült egy, a veszélyeztetett területet körülfogó szivárgógyürű, orosz foglyok munká­jával. Ez a szivárgó hálózat felért a Szöllészeti Intézet feletti Darányi Ignác-utcába. A világháborút követő években újabb mozgások léptek fel ezen a területen, amelyeknek elhárítására a főváros a Herman Ottó-út alatti lejtőn a veszélyeztetett területen belül, legyezőszerüen el­ágazó szárító szivárgórendszert épített ki. Az 1931. évben ezen a lejtőn kisebb területre kiterjedő rogyások még mindig mutatkoztak, melyeknek elhárítására e szűkebb terület felett egy kb. 8 m mély és 90 fm hosszú védőövet készítettünk és a hegyoldal hajlásszögét a réginél jóval alacsonyabban (mintegy 18° szögben) képeztük ki. Meredekebb lejtő ugyanis az adott esetben még a szivárgók dacára sem volt fenntartható. Ugyanekkor a régi szivárgóba pót­lólag néhány helyen megfigyelő aknákat építettünk be. Egyúttal a laza szerkezetű talaj megkötésére füvet és lucernát vetettünk. A legutóbbi néhány évben fenti munkák hatásaként ez a terület, apróbb mozgásoktól eltekintve, megállapodott. 2. A Hármashatárhegy keleti lejtője környékén, a III. ker., Jablonka­út mellett két helyen keletkezett néhány évvel ezelőtt csuszamlás. A nagyobbiknak kiterjedése mintegy 15,000 m 2 és a rajta levő 10 ház, valamint az úttest biztonságát veszélyeztette. A házak közül néhány káros repedéseket is szenvedett. (32. ábra.) Az altalaj itt a lösztakaró alatt kiscelli agyag, melynek felső része,

Next

/
Thumbnails
Contents