Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

248 Demeter Dezső A szabályozott szakaszon a mederkeresztszelvényt fix csapadékértékek alapján 20 m

3/mp vízhozamra terveztük. Azokon a szakaszokon, melyek egyelőre szabályozva nem lesznek, a meder lehető javításával és a töltések emelésével segítünk a bajokon. II. A talajvizek levezetése. A talajvizek levezetéséről általában akkor van szó, ha valamely terület megfelelő kihasználását a magas talajvizek károsan befolyásolják. Mélyépítkezéseknél magas talajvizek esetén ezeket szivattyúzással kell eltávolítani. Ez általában történhet ú. n. nyílt víztartással, alagcsövek és kutak alkalmazásával és történhet talajvíz-süllyesztéssel, különleges mély kutak segítségével. A már elkészített építményt is befolyásolhatják károsan a talajvizek. Ha az épület különböző mélységű, különféle talajrétegekre van alapozva, a rétegek átnedvesedése folytán egyenlőtlen süllyedések és ennek következtében az épületben repedések állhatnak elő. Ily esetekben szokás az építményt talajvízlevezető alagcső rendszerrel körülvenni és a vizeket az épületalapoktól elvezetni, illetve távoltartani. A következőkben oly talajvízlevezetési kérdéseket tárgyalok, melyek földcsuszamlás elleni védőmunkákkal kapcsolatosak. A földtömegeknek állékonyságát sík területen a talajvizek nem befolyásolják. Dombos vidéken azonban a talaj átázása megbolygathatja a földtömeg egyensúlyi helyzetét és földcsuszamlásokat okozhat. A lejtős felszínű földtömeg magába szívja a vizet, a talaj súrlódási ellenállása, kohéziója leszáll és bekövetkezhetik bizonyos földtömegnek a mélyebb, szárazabb talajrétegeken való megcsúszása. A csúszás oly talajrétegekben áll elő, melyek víztartalma az ú. n. plasztikus határt túlhaladja. Némely réteges talajnál előfordulnak ú. n. csúszórétegek is. Ezek rendszerint csupán pár cm vékonyak és finom kolloidrészecskéket nagy mennyiségben tartalmaznak. Átnedvesedés folytán rendkívül hajlamossá válnak a csúszósík szerepének betöltésére, ha azonkívül a rétegek dülése elég nagy és más okok is elősegítik a csúszást. A csúszás azonban a fentjelzett okoknál fogva éppúgy előállhat akkor is, ha ilyen csúszó rétegek a talaj felépítésénél fogva nem fordulnak elő. A fúrások által nyert geológiai szelvény alapján szükség szerint közelítőleg meghatározhatjuk a csúsztató erő nagyságát is. Esetleges épületterhelések a veszélyeztetett földtömbön, hozzájárulván annak súlyához, elősegítik a csúszást. Amennyiben azonban a veszélyeztetett földtömeg lábánál száraz földtömegek és esetleg épületek vannak, ezek támasztóhatásúak és akadályozzák a csúszást.