Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

A székesfőváros munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban 247 pezik a gyűjtőt. Ezek burkolattal vannak ellátva és részben már be vannak boltozva. Teljes beboltozásuk után a szennyvízgyűjtő szerepét is be tudják majd tölteni. 6. Kelenföld belső sík területein a már megépített főgyűjtők továbbfejlesztése és a terület csatornázása révén nyer megoldást a csapadékvizek levezetése, amikor is a déli részen elterülő ú. n. Biibic-telep mélyfekvésű részeinek vízlevezetése is rendezhető. Itt a belvizek évről-évre veszélyeztetik a beépített területeket. 7. A Svábhegy déli lejtőjének, valamint Sasad-, Őrsöd-, örmezőés Gazdagrét-dűlőknek csapadékvizeit a Határárok vezeti le a Dunába. Ennek vízgyűjtő területe 13 km

2. A levezetendő vízmennyiség mintegy 18 m

s/tnp. A Határárok kitorkolásánál lévő zsilip az árok töltéseinek végleges kialakítása után fölöslegessé válik és a Határárok szabadon fog a Dunába kitorkolni. Megfelelő töltések fogják majd magas dunavízállásoknál védeni a környék alacsony területeit az árvíztől. A Határárokba a Sasadi-árok, Irhás-árok, stb. hozzák a vizeket a hegy felől. 8. A Határároktól délre folyik a Törökbálinti-patak. Vízgyűjtő területe 110 km

2, amely a szomszédos községeket is magába foglalja. A patak még rendezetlen jelenlegi medre csak kb. 6 m

3/mp levezetésére alkalmas. A fenti patakoknál a kis esésű szakaszokon az esési viszonyok lehető javítása, megfelelő nagyságú védőtöltések kiképzése és lehetőleg burkolt medrek kialakítása a rendezés feladatai. 9. A balpart belterületein a csapadékvizek a csatornázás által nyernek megfelelő levezetést. A város déli szélén vonul végig az Illatosárok, melynek alsó szakasza már be van boltozva, felső szakasza pedig nagy részben burkolva. 10. jellegzetes vízfolyás a város külső területén a Rákospatak, mely a határon túl Gödöllőig terjedő, mintegy 165 km

2 nagyságú, dombos, erdős és mezőgazdasági müvelés alatt álló vízgyűjtő területtel bír. A Rákospatak fővárosi szakasza kis esésű, részben nem megfelelő vonalozású és mederszelvénye a vízhozamhoz képest nem elegendő, ami állandó elöntési veszélyt jelent a környező mély területekre. Ez tette szükségessé a patak szabályozását, amelynek munkálatai mintegy 3 km hosszban, a dunai kitorkolástól a Szőnyi-útig haladtak előre. A patak völgyének fokozatos, de elég gyors iitemü beépítése indokolja e munkának folytatását, egyelőre legalább a Kerepesi-útig. A szabályozás kapcsán a patakmedret megfelelő szelvénnyel képeztük ki és alsó részét betonnal burkoltuk. Az új meder a völgyfenéken halad megfelelő vonatozással és mélységben, miáltal a környező területek magas talajvizeit is leszállítja.