Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

/ N A székesfőváros munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban 243 A városrész fejlődésének megfelelően a vizeket nyílt árokban, szabályozott mederben (29. ábra), vagy boltozott zárt szelvényben vezetjük le. (30. ábra.) A vízlevezető nyílt és zárt csatornák, patakok kiképzésénél a lefoL|

l j TP lyásra kerülő maximális vízmennyiség Egj -] megállapítása igen fontos feladat. A vízhozamok megállapítása általában fix csapadékértékek felvétele n 3°' f B°

ho

z.?

n ^e>-szelvények ... , , ,, , , .., Querschnitte der überwölbten Wasserlaufe, altal történik, amely ertekek a kulon- a) Rákospatal

(. b

) ördögárok, c) Aranyféle jellegű területekre különbözők. hegyi patak. oldal) azokból közvetlenül csupán a tehermentesítő vészkiömlőkön át ömlenek vizek a Dunába. / A csatornákkal el nem látott külső városrészeken a csapadékvizek levezetése természetesen eltérő a belterületétől. Itt újra más és más jellegű a sík területen, hegyes vagy dombos részeken, a beépített, a mezőgazdasági művelésű, vagy erdő területeken. Éppen e miatt az egyes fő vízlevezetők egymástól lényegesen eltérők és külön-külön tanulmányozandók, miért is ezek egységes jellemzése és a kapcsolatos műszaki teendők leírása nehéz volna. A műszaki feladat itt a vizek olyan módon való levezetése, hogy javakban kárt ne tegyenek. Megfelelő medrek kialakítása, azoknak a különféle talajok mellett megfelelő biztosítása, a víz romboló erejének különféle építmények által való megtörése, a városrendezési igények kielégítése, lakóépületek, közutak és vasutak, stb. biztonságának megóvása, a figyelembe veendő szempontok. 16*